Mi teszi a munkát szórakozássá?

Tom Sawyer rafinált kis csóka volt, amikor a számára munkaként előírt kerítésfestéssel kapcsolatban meggyőzte a barátait, micsoda nagyszerű kiváltságról van szó, majd pedig a cimborák úgy belelkesedtek, hogy még fizetni is hajlandók voltak a festés lehetőségéért. Mi több, még élvezték is a dolgot. Mark Twain így folytatja: “Ha Tom bölcselkedő kedély lett volna – mint például ennek a könyvnek az írója – hamarosan megérti a munka és a szórakozás közti különbséget. Minden munka, amit meg kell tenni, és minden szórakozás, amit önként vállal az ember.”

Te mikor vagy elemedben?

Milyen érdekes, hogy magyarul is ugyanazt az "elemében van" kifejezést használjuk arra a tevékenységre, amelyben egyszerre érezzük jól magunkat és vagyunk benne kompetensek, mint amit Sir Ken Robinson a 2010-ben megjelent Alkotó elem című könyvében. Az is izgi, hogy Gárdonyi Géza Magyarul így! (1938) címre hallgató, és a nyelvújítókat bíráló munkájában már ekézte ezt a “csinált” kifejezést: mennyivel szebb ugyanerre magyarul az, hogy “vízében van a hal”, vagy hogy “szárnyaira kapott”. Persze nagyjából erről beszél Marcus Buckingham és csapata az erősségfilozófia képviseletében, amikor erősségként azokat a konkrét tevékenységeket nevezik meg, amiben egyszerre vagy jó és tölt fel energiával a végzése. Ha leszív, akkor nem igazi erősséged, bármilyen jól is csinálod. És természetesen a Csíkszentmihályi által flow élményként leírt tapasztalat is ilyenkor élhető át: röpülnek az órák, és lefáradás helyett felspannol az adott feladat, munka vagy egyéb időtöltés.

Besenyő Pista bácsi és az erősségfilozófia

Tanult kollégáim a Menedzsmentornál nagy zászlóvivői az erősségfilozófiának, mely szerint leginkább azzal járunk jól, ha azoknak a területeknek a fejlesztésére fókuszálunk, amelyekben már eleve jó adottságokkal rendelkezünk. Az oktatás és a munka világa ezzel szemben többnyire azon ügyködik, hogy rámutasson az ember gyengeségeire, és azt tekintse fejlesztendő területnek. Majd pedig mindenki versenyt csodálkozik, hogy nem jut vele egyről a kettőre.