2023. október 24., kedd

A változó jutalmak szerepe a viselkedés befolyásolásában

Ahhoz, hogy egy új viselkedésforma megszilárduljon, szükség van arra, hogy újra és újra beváljon számunkra, és jó érzéssel töltsön el, miután elvégeztük. Így gyökereznek meg a jó szokásaink és a rosszak egyaránt. A viselkedéstudomány szerint a szokások fenntartásában a későbbiekben a változó jutalmak (variable rewards) még erőteljesebb hatást gyakorolnak ránk. Nem annak a változatosságnak van jelentősége, hogy mindig más legyen a jutalom, hanem annak, hogy kiszámíthatatlanul érkezzen.

2023. október 19., csütörtök

Jutalmak és incentívek: miért van jelentősége a megkülönböztetésnek?

Bár a magyar nyelvben jellemzően a jutalom kifejezést használjuk mindkettőre, a viselkedéstudomány angolul megkülönbözteti a “reward” és az “incentive” fogalmát. Hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert az agyunk eltérő területeivel vannak összefüggésben, és más-más funkciókat töltenek be. Ahogy erről már többször értekeztem a Tudatos Vezetés blogon, a viselkedésünket nagyobb részben szokásaink vezérlik, és kevesebbszer fordul elő, hogy átgondolt, tudatos döntéseket hozunk a mindennapi cselekvések előtt. Akkor is, ha hízelgőbb fordítva gondolni erre. Az autopilot üzemmóddal rengeteg energiát takarít meg ugyanis az agyunk, így nem füstöl el olyan gyorsan.

2023. október 16., hétfő

Túlzott magabiztosságot eredményező kognitív torzításaink

Ahogy Daniel Kahneman, közgazdasági Nobel-díjas pszichológus leírta, kétféle gondolkodási mód egyikét alkalmazzuk a mindennapokban. Az egyik automatikus, nem tudatos, intuitív, gyors és nagy kapacitású, míg a másik akaratlagos, tudatos, logikus, elemző, de igencsak korlátozott a teljesítménye, ráadásul eléggé energiaigényes. Felettébb hasznos, hogy a napi üzemmenet és a döntéseink, értékítéleteink többségéről az autopilot gondoskodik, különben hamar ledobná az agyunk a láncot. A bibi ott van csak, hogy a gyors és automatikus gondolkodásunk hajlamos szisztematikusan ugyanazokra a banánhéjakra rálépni, ezeket nevezi a tudomány kognitív torzításoknak vagy előítéleteknek (biases). Nem mindig és nem mindenki fut rájuk, de ahhoz kellően sokan és sokszor, hogy érdemes legyen velük foglalkozni. Van belőlük vagy kétszáz fajta, és elég nehéz rajtuk fogást találni, ha kezdeni akarunk velük valamit, hiszen pont az a legfőbb jellemzőjük, hogy nem tudatosak.

2023. október 8., vasárnap

Száz amerikai diplomaosztó beszéd lényege lepárolva

Bruce Feiler vette a fáradságot és végigelemzett 100 db diplomaosztó beszédet, amit híres és elismert emberek tartottak amerikai egyetemeken. Kétségkívül valószínűbb, hogy a végzős hallgatók ténylegesen meghallgatják a hamuba sült pogácsa mellé a batyujukba pakolt gondolatokat, ha azt történetesen nem a rektor vezeti elő, hanem mondjuk J.K. Rowling, Larry Page, Natalie Portman vagy Taylor Swift. Hogy aztán gyakorol-e bármi hatást rájuk, amit ott és akkor mondanak nekik, az már egy másik kérdés. Miként az is, hogy vajon egy-egy műfaj világsztárjának utólagos bölcsessége az ő jelenlegi nézőpontjából mennyit segít bárki másnak abban, hogy azokat felhasználva bámulatos sikereket érjen el. Arról ugyanis nem szól a fáma, hogy hányan csinálták kábé ugyanezeket a dolgokat, akikből nem lett se globális vállalat alapítója, se hollywoodi színész vagy popikon, se nem vált a kiadók által százszor visszautasított íróból meseszerűen a világ egyik legolvasottabb, dúsgazdag kortárs szerzője.

2023. június 26., hétfő

Eredményes vállalati tanulás és képzés: ne hagyd, hogy átverjenek!

Szeretek újraolvasni, vagy más formában ismét feldolgozni értékes tartalmakat. Három évvel ezelőtt Barbara Oakley és Terrence Sejnowski professzorok Learning How to Learn nevezetű, idegtudomány-alapú MOOC kurzusa inspirált arra, hogy megírjam ötödik, ingyenesen letölthető e-könyvemet Az emberi lények tanítása címmel. Pár hónapja belebotlottam könyv formában is az Oakley-Sejnowski forrásba, ráadásul magyarra fordítva, és mint kiderült, diákokat megcélozva, rájuk szabott nyelvezettel (A tanulás tanulása). Két nap alatt, emlékeztető gyanánt beporszívóztam, és erről jutott eszembe, hogy írhatnék egy rövid, kifejezetten napjaink felnőttképzésére kihegyezett összefoglaló cikket arról, hogy minek nem kéne bedőlnie a cégvezetőknek és a HR-eseknek, amikor a munkatársak fejlesztésében gondolkodnak. Már ha számít, amit tudunk az agy működéséről.

2023. június 22., csütörtök

Ha még a világ legjobbjai is feszt botladoznak, mi másra számítanánk mi?

Életünk során mélyen bevésődnek a fejünkbe azok a történetek, melyek során a szegénylegény nekivág az útnak, kiállja a három próbát, aztán elnyeri méltó jutalmát. Azt várjuk tehát, hogy a sikerek lineárisak: nyomjuk, nyomjuk, aztán egyszer csak beköszönt, már akinek összejön. A többiek meg kénytelenek beérni a kudarccal. A valóság azonban ennél lényegesen összetettebb, sokkal kiszámíthatatlanabb hullámvasút. Mégis tartja magát a meggyőződés, hogy elindulsz egy úton, aztán hamar kiderül, hogy vagy a sikeresek vagy a lúzerek táborát szaporítod.

2023. június 14., szerda

Esettanulmány 4 hónap tudatos vezetésről

Jó ötletnek tartom alkalmanként demonstrálni is, nem csak okoskodni arról, hogy mit is értek tudatos vezetésen. Az elmúlt négy hónapban nagyszerű lehetőség nyílt erre, amikor kipattant a fejemből, hogy segíteni kellene valahogy a pedagógusoknak, mert most márt tényleg vérlázító, ahogy kapják az ívet országunk “nagyjaitól”. Eddig is ezer sebből vérzett a közoktatás, megtapasztalhattuk diákként, szülőként és munkahelyi vezetőként egyaránt, de a már korábban elfogatott és a mostanában beterjeszteni kívánt törvényjavaslatok még számottevően szarabbá teszik a helyzetet. Várhatóan még többen fognak menekülni erről a pályáról, és azok maradnak majd csak, akik úgy érzik, hogy nincs egyéb választásuk. Az már az idei felsőoktatási jelentkezésekből jól látszik, hogy alig felvételizik valaki tanárnak, különösen a természettudományok területén. A fiataloknak ugyanis van más opciójuk. Ami pedig még az előző rendszerben se nagyon volt elképzelhető, hogy a hangjukat hallató tanárokat módszeresen kirugdossák, és most már sikerült idáig is süllyednie az inkompetens és igen alacsony etikai mércével bíró elöljáróinknak. Én speciel a magam részéről magasról teszek a politikára, a rendszerváltás óta eltelt több mint 30 évben csodásan bizonyította minden oldal, hogy tökéletesen alkalmatlan a vezetői szerepre. De az oktatás és az egészségügy területe olyan közügy, ahol egyszerű adófizetőként is időszerű lenne odab@sznunk az asztalra, mert a hozzá nem értés és a rosszindulat olyan kombinációjára tudtak elpofátlanodni a mindenkori uralkodó réteg tagjai, hogy ez már egyre több honfitársunk életére gyakorol erőteljes negatív befolyást. Ennyit a kontextusról.

2023. május 27., szombat

Yoda mesternek üzenem: van olyan, hogy próbálni

Igen gyakran felbukkanó idézet az apró, nagy fülű, de annál bölcsebb Star Wars karaktertől, hogy “Do. Or do not. There is no try.”, miszerint vagy csináld vagy ne csináld, olyan nincs, hogy próbálod. Értem én persze az üzenetét az öregnek, fontosak az egyértelmű elhatározások, valamint a hit abban, aminek nekifogunk. De azt is gondolom ezzel együtt, hogy ha kezdeményezel, újat alkotsz vagy az élére állsz bárminek, akkor az egy büdös nagy kísérletezés lesz.

2023. május 9., kedd

Lajhárok és gazellák a munka világában

Még 2016-ban írtam egy cikket itt a Tudatos Vezetés blogon, egy 600 ezer fős nagymintás kutatás alapján arról, hogy a tudásmunkások körében a teljesítmény nem haranggörbe szerint oszlik el, hanem hatványfüggvénynek megfelelően. Ennek az a jelentősége, hogy a felső 5% hozza az összteljesítmény negyedét, a top 1% pedig az átlagnál tízszer eredményesebb. Azaz van egy szűk réteg, aki tényleg kiemelkedő, összesen legfeljebb 20%, aki még egész jó, a többiek teljesítménye ehhez képest igen szerény. Ugyanezt igazolták vissza a Google saját kutatásai is, ahol vagy kétszázezren dolgoznak, és nem szűkölködnek az adatfeldolgozási és elemzési technológiában és erőforrásokban.


2023. április 29., szombat

Minden nagyszerű dolog tákolással indul, csak nem ott fejeződik be

Megfigyelésem szerint van néhány igen elterjedt gyakorlat és tévhit, ami megakadályozza az embereket abban, hogy nagyszerű dolgokat hozzanak létre. Az egyik ilyen az igénytelenség, melynek megnyilvánulásaként még azokat az egyszerű feladatokat is szarul végzik el, amit nem sokkal több erőfeszítéssel vagy gondolkodással egészen jól meg lehetne csinálni. Mindenki találkozott már a “jóvanazúgy” jelenség tipikus megnyilvánulásaival. Ennek a skálának a másik pólusán helyezkedik el az az attitűd, hogy rögtön világszínvonalút szeretnénk létrehozni, az viszont sajnos nemigen reális. Azok, akik erre képessé váltak, legyen szó technológiáról, üzletről, sportról vagy művészetekről, évtized(ek)ben mérhető gyakorlással, kísérletezéssel, közbülső mérföldkövekkel, irányváltásokkal, újbóli nekifutásokkal, kapcsolatok építésével, szerencsés eseményekkel (amiket persze részben maguk tettek lehetővé) és kitartó munkálkodással jutottak el odáig. Csak erről nem mindig szól a fáma, illetve nem látszik, mi van a jéghegy csúcsa alatt.