Te mikor vagy elemedben?

Milyen érdekes, hogy magyarul is ugyanazt az "elemében van" kifejezést használjuk arra a tevékenységre, amelyben egyszerre érezzük jól magunkat és vagyunk benne kompetensek, mint amit Sir Ken Robinson a 2010-ben megjelent Alkotó elem című könyvében. Az is izgi, hogy Gárdonyi Géza Magyarul így! (1938) címre hallgató, és a nyelvújítókat bíráló munkájában már ekézte ezt a “csinált” kifejezést: mennyivel szebb ugyanerre magyarul az, hogy “vízében van a hal”, vagy hogy “szárnyaira kapott”. Persze nagyjából erről beszél Marcus Buckingham és csapata az erősségfilozófia képviseletében, amikor erősségként azokat a konkrét tevékenységeket nevezik meg, amiben egyszerre vagy jó és tölt fel energiával a végzése. Ha leszív, akkor nem igazi erősséged, bármilyen jól is csinálod. És természetesen a Csíkszentmihályi által flow élményként leírt tapasztalat is ilyenkor élhető át: röpülnek az órák, és lefáradás helyett felspannol az adott feladat, munka vagy egyéb időtöltés.

Életminőségünket nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyi időt sikerül egy-egy nap szárnyainkra kapva tölteni. Robinson hosszú oldalakon keresztül sorolja azokat az ismert és kevésbé ismert sikeres embereket, akik egyszer csak rátaláltak alkotó elemükre. Elég vicces egyébként, hogy a Beatles tagjaival kapcsolatban az iskoláik végzése során senkiben nem merült fel, hogy bármi keresnivalójuk lenne a zene világában. No de aztán ők is, meg sokan mások is rázizzentek, milyen alkotótevékenység tölti őket fel, és csináltak belőle elképesztő karriert. Hiba lenne azonban azt gondolnunk, hogy mindenki fényesen megélhet abból, ami az alkotó eleme. Ez sajnos nem realitás. Az viszont már sokkal több embernek megadathat, hogy a keresőtevékenysége mellett igenis szán időt azokra a dolgokra, amikből energiát nyer. A könyv egyik történetében az autóértékesítőnek nagyon sokat segít a mindennapok örömteli megélésében, hogy szörfözőket fotóz lelkesen a szabadidejében. Hiába jelennek meg képei a szörfös magazinokban, ebből nem tud megélni. Én itt nem szívesen használnám a hobbi kifejezést, mert abban van valami fontosságcsökkentő jelentéstartalom számomra. Robinson sem teszi. Mindenféle dolgokat teszünk nap mint nap, ezek egy része feltölt, más része lemerít. Mindegy, milyen kategóriába tesszük. Szabadidős program is szívhatja le a kedvünket, és munkatevékenységtől is kerülhetünk flowba.

Amellett, hogy én elég tudatosan választom meg, hogy mi kerül bele a naptáramba és mi nem, nagyon hasznosnak tartom újra és újra áttekinteni, hogy milyen tennivalóim emelik az energiaszintemet, és vajon mennyi időt szánok rájuk egy héten. Meglehetős üzenettel bírt számomra, amikor szembesítettem magamat azzal a ténnyel, hogy az írással való foglalatoskodás, mely egészen biztosan flow-ba csap egy pillanat alatt, normál esetben csak kétszer 1 órát tesz ki a 168-ból. Biztosan jóval több időt baszok el összességében a facebook-on, ami szörnyű.

Szeretettel javaslom, hogy figyeld meg, milyen ügyködésnél érzed magad elemedben, akár a munkádban, akár azon kívül! Azt is kövesd nyomon, hogy mennyi időt szánsz rá, milyen gyakorisággal! Megdöbbenthet az eredmény. Ha ezzel megvagy, akkor pedig szép fokozatosan elkezdheted növelni az adott dologgal töltött időt, egyszerűen csak energiafeltöltési célzattal. Mivel valószínűleg most sem a köldöködet bámulod az időd nagy részében, csak valaminek az eltávolításával tudsz helyet csinálni neki.