Az a vezető, aki kezdeményez

Egy nagy létszámot foglalkoztató gyártó vállalatnál néhány éve elindítottak egy kezdeményezést, melynek keretei közt készítettek egy szakmai kompetenciákból álló mátrixot a termelésben dolgozók számára. A cég jól jár azzal, ha egyre több olyan munkatársa van, aki rugalmasan bevethető különféle területeken, mivel más gépekhez, technológiákhoz is értenek, illetve magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre is bevonhatók. A kollégáknak pedig lehetőségük van a szakmai fejlődésre és a változatosabb munkára, valamint jogosulttá válhatnak magasabb fizetési kategóriákra. Így az egyéneknek jelentősebb ráhatása van a saját előrelépésükre, mind a munka tartalma, mind a jövedelemszint szempontjából.

Bénult várakozás helyett kezdeményezz inkább!

Egy ismerősöm egy formálódó új csapatba került a munkahelyén, értelmes kollégákkal, és a céghez nemrégen került új vezetővel, akire számos oldalról nehezedett nyomás. A csapat által elvégzendő projektek szétosztását várták a felettesüktől, valamint némi operatív segítséget, iránymutatást a feladatokkal kapcsolatban. Ez viszont nem nagyon akart megérkezni. Vezetőjüket inkább stratégiai szintű témakörökkel igyekezett lefoglalni saját főnöke. A csapat várakozott, nőtt bennük a frusztráció. Amikor a vezetőjükkel beszélgettek a projektek leosztásáról, azt mondta, hogy akár ki is lehetne sorsolni közöttük, hiszen még úgysem ismeri őket elég jól a testre szabáshoz. Ez a felvetés borzasztóan felbosszantotta és kiábrándította az én ismerősömet. A vezető iránt eddig kialakult, nem túl magas bizalmi szint még lejjebb süllyedt.

Két lépés a holtpontra jutott nézeteltérések kibillentéséhez, ha fontos neked a másik

Gyakran lehet látni, hogy két, egymást egyébként fontosnak tartó ember belemerevedik néhány olyan kérdésbe, ahol a dolgokat eltérően látják, és egyik sem szeretne az álláspontjából engedni. A büszkeségnek és a fafejűségnek (amely tulajdonságok egyéb esetekben lehetnek hasznosak) ez bizony egy felettébb káros megnyilvánulása. Az esetek jellemzője, hogy a résztvevők számos tulajdonság tekintetében kedvelik a másikat, de az ellentétek egyre mérgezik a kapcsolatot. Lehet itt szó családról, de rokoni vagy munkatársi kapcsolatokról is.

Aki most be tud illeszkedni, később nem fog kitűnni

„A régi szép időkben a stabil ágazatokban elhelyezkedő újoncok garantáltan feljebb léphettek a ranglétrán, ha elvégezték a munkát, és kitartóak voltak. Harminc-negyven évvel azután, hogy az ember elkezdett a postázóban dolgozni, már rangidős alelnök, ügyvezető igazgató, püspök vagy étteremtulajdonos főszakács lehetett. (…) Gyorsan változó, a média bűvöletében élő világunkban mindez a feje tetejére állt. Akik most be tudnak illeszkedni, később nem fognak kitűnni. (…) Magasra ívelő karriert (…) csak azok tudnak építeni, akik megkérdőjelezik a tekintélyt, és nem hajlandók mások nyomdokaiba lépni.” – írja az egyik, meg nem nevezett szerző a Seth Godin által szerkesztett Mi a bőgés c. könyvben.

A kötet 33 ismert üzleti szerzője rövid írásokban fejti ki gondolatait arról, hogy miként lehet az átlag szürkeségéből kiemelkedni. A fejezetekhez nem rendelték hozzá szülőatyjukat/anyjukat, de olyanokról van szó, mint Tom Peters, Dan Pink, Malcolm Gladwell vagy Guy Kawasaki.