Akkor most kinek is stresszesebb az élete?

Tegnap volt a 29. Fórum a  KPMG Akadémián (leánykori nevén Harvard Fórum), melyet a Vodafone magyarországi elnöke, Dr. Beck György moderált. A fórum témáját egy tavalyi Harvard Business Review blogbejegyzés adta, amiről egyébként én is írtam korábban a Tudatos Vezetés blogon: vajon a felső vezetőknek vagy a középvezetőknek stresszesebb az élete? A cikk, melynek lényegét itt el lehet olvasni, azt állítja egy Stanford-os kutatásra hivatkozva, hogy a felső vezetői stresszt nagy mértékben kompenzálják olyan jutalmazó tényezők, mint a státusz, a jövedelmi szint, a menedzserszerződésük okozta biztonság és az autonómiájuk mértéke. Így, összehasonlítva a középvezetőkkel, a közhiedelemmel és saját meggyőződésükkel ellentétben kevésbé vannak kitéve a stressz destruktív hatásának - vonható le az írásból.

Nem jegyzeteltem sajnos, így a sok értékes hozzászólást itt nem fogom tudni visszaadni, viszont magam is továbbgondoltam a dolgot. Az első megállapításom az volt, hogy tapasztalataim szerint a középvezetők stresszterhelésének jelentős részéért maguk a felső vezetők a felelősek, tisztelet a kivételnek. Itt nem a teljesítményszükséglettel kapcsolatos nyomásra gondolok, ami természetes, hanem a felettes viselkedéséből, működéséből fakadó tényezőkre. Mindazokra, amiket a felső vezető tesz, vagy éppen elmulaszt, ami az alatta levő szervezetet felesleges nyomás alá helyezi. A vezetőnek ugyanis sokkal inkább az lenne a dolga szerintem, hogy az általa vezetett csapatot segítse, támogassa és motiválja az eredmények elérése érdekében, és ne az emberek kedvét szegje vagy elbizonytalanító szorongást okozzon köreikben.

Középvezetőnek lenni stresszesebb, mint felső vezetőnek

Az Office Space c. film egyik jelenete

Legalábbis ezt állítja David Rock a Harvard Business Review blogján egy Stanford Egyetemen végzett kutatásra hivatkozva. Minél feljebb van valaki a vállalati ranglétrán, annál kevesebb stresszt kell elviselnie. Ez a megállapítás bizony ellentétes a közhiedelemmel.

Az idegkutatással foglalkozó szerző szerint saját tudományterületük eredményei megerősítik a fenti állítást. A vezetőket nagy mértékben motiválják azok a tényezők, amiket az úgynevezett SCARF modell tartalmaz: Status, Certainty, Autonomy, Autonomy, Relatedness, Fairness. Tehát lehet, hogy sok a stressz a hierarchia tetején, de azt kompenzálni tudja a SCARF modell több jutalmazó tényezője.