Vezess úgy, hogy ne legyen rád szükség!

Ezt mondta évtizedekkel ezelőtt a nagyapja az egyik nemzetközi gyártó és kereskedő cég jelenleg több mint 15 piacért felelős vezetőjének, akivel egy ideje évente van alkalmam összefutni és közösen ismerkedni a hazai pálinkák rejtelmeivel. Eleinte meglepődött ezen a tanácson, aztán viszont fokozatosan magáévá tette. Az általa képviselt cégnek teljesen eltér a szokásostól a leányvállalatokkal kapcsolatos attitűdje. Abban bíznak, hogy a helyi kollégák ismerik és értik a legjobban a piaci viszonyokat. Neki az a feladata, hogy széles körű tapasztalatai alapján feltett kérdéseivel segítsen a vezetőknek a pontos helyzetértékelésben és megoldáskeresésben. Nem akarja megmondani a választ mindenre, hiszen nincs is válasza az összes problémára. Nagyon szívesen segít, ha arra kérik, nem csak kérdésekkel, hanem tudással, erőforrással és kapcsolatokkal is. Ha nincs jobb ötletük, mint amit helyben javasolnak, akkor a kockázatok ellenére engedik a próbálkozást. Lehet hibázni, persze nem folyamatosan és nem ugyanabban. Tudják és elfogadják, hogy a vállalkozás nem arról szól, hogy minden bejön.

Hé dinoszauruszok! Nyitni kell, mielőtt kihaltok!

Don Tapscott rettentő izgalmas előadást tartott a TED-en tavaly, Four Principles of the Open World címmel. A 21. század intézményeire és szervezeteire három oldalról is érkezik nyomás abba az irányba, hogy nyitottabbá váljanak. Ismerjük a technológiai forradalmat és az ebből következő változásokat az emberek közötti kommunikációban. Tudatában vagyunk annak, hogy az Y és Z generációk olyan természetességgel élnek az új média és eszközök által kínált információszerzési lehetőségekkel, mint ahogy mi régebbi motorosok nyitogatjuk a hűtőt, ha hideg sörre vágyunk. Az évek óta tartó gazdasági megtorpanás pedig egyfajta "burning platform", ahol a helyben maradás költségei magasabbak, mint az elmozdulásé. Az előző évszázad gondolkodása, üzleti működési koncepciói idejétmúlttá váltak. A titkolózó, fukarkodó, a nyereségesség és a növekedés költségeit mással megfizettető, az információ hatalmával visszaélő üzletelés egyre kevésbé tartható fenn.

Egyensúlyozás a felhatalmazás és a mikromenedzsment közt

Richard Branson, a Virgin csoport alapító-tulajdonosa saját állítása szerint abban a legjobb, hogy rátaláljon a megfelelő emberekre és hagyja őket dolgozni. A csoport cégeinek vezetői szabad kezet kapnak, amit igencsak motiválónak találnak - derül ki Des Dearlove Bransonról szóló könyvéből. Ezzel együtt kemény kézzel őrködik a Virgin által képviselt értékek fölött, és személyesen is besegít, amikor például egy-egy új szolgáltatást indítanak. Nem restell stewardessnek vagy akár menyasszonynak beöltözni, ahogy egy néhány héttel ezelőtti bejegyzésem illusztrációján látható. Rendszeresen utazik a Virgin repülőgépein, beszélget az utasokkal és a kollégákkal egyaránt. Nem távolodik el az alaptevékenységtől és megteszi a kellő lépéseket, ha úgy látja, hogy erre van szükség. Valahogy egyszerre jellemzi az embereinek felhatalmazása és a közvetlen bekapcsolódás a munkába.

Henry Mintzberg véleménye szerint pár évtizeddel azután, hogy Bennis és Zaleznik megkülönböztette a leadereket és a menedzsereket, a nagyvállalatoknál a felső vezetők túl messzire kerültek a frontvonaltól (Companies are overlead and undermanaged). Bransonra és cégeire ez nem jellemző. Steve Jobs is személyesen ott volt a termékek születésénél, sőt rengeteg szabadalma is volt, és Howard Schultz se távolodott el a kávétermékek fejlesztésétől és az üzletek kialakításától a Starbucksnál, csak hogy néhány friss olvasmányélményemre hivatkozzak.

Út az ügyfelek elégedettségéhez az embereken keresztül

Kép: Arfa Mirza

"Ha kielégülnek az emberek tisztességes bánásmódra, fejlődési lehetőségekre és önirányításra irányuló szükségletei, akkor elégedettek lesznek, és az ügyfeleket is elégedetté teszik. Ha pedig egy cég elégedetté tudja tenni az ügyfeleit, ott az üzlet már magától megy." - írja Brian M. Carney és Isaac Getz Szabadság Zrt. című, 2010-ben megjelent könyvében, ami a felszabadító vezetőkről szól. Ahelyett, hogy preskriptív módon közölnék, mit kell csinálni, számos olyan vállalkozás példájáról számolnak be, akik hosszú távon sikeresek üzletileg, miközben felszabadító környezetet teremtettek a cégnél. Az előző bejegyzésben bemutatott Valve-nél is valami hasonlót alkalmaztak. Ott még lehetett arra hivatkozni, hogy a Valve egy játékszoftvereket készítő, nulláról felépített cég, speciális munkavállalói körrel. A Szabadság Zrt. viszont mindenféle iparágból és vállalati életciklusból hoz példákat: USAA (biztosítás, sok telefonos ügyfélszolgálatossal), Harley Davidson a motorgyártó, FAVI (nagy múltú francia autóipari beszállító), W.L. Gore and Associates (a gore-tex anyag kitalálója és gyártója), Sea Smoke Cellars (borászat), Sun Hydraulics (gépipar), QuadTech (nyomdaipar), SOL (takarítás), IDEO (formatervezés).

Vezetőképzés helyett akár likvidálhatjuk is őket

Sose erdekeltek a videójátékok. Akkor se, amikor két vonal teniszezett, akkor se, amikor élethűen lehetett halomra lőni a szörnyetegeket, de még manapság se, amikor egy nagy tévé előtt hadonászhatunk barátunkkal, melynek hatására a képernyőn a bennünket reprezentáló két játékos komoly maflásokat mér egymásra. Ezért is van, hogy semmit nem mondott számomra a Valve cég neve, melyet Emich Szabolcs ajánlott figyelmembe. A háromszáz fős, rendkívül sikeres játékfejlesztő vállalatnál nem kell időt, pénzt és energiát áldozni a vezetők fejlesztésére, mert nincsenek olyanok. Mint ahogy fix munkakörök, munkaköri leírások és hierarchia sincsenek. Tele van viszont a cég kreatív és innovatív emberekkel, akikből úgy igyekeznek kihozni a legtöbbet, hogy közben vezetők nem akadályozzák őket, és a kedvüket sem veszik el.

A Google-nál bizonyos munkakörökben az idő 20%-át azzal töltik az emberek, amit maguknak választanak (és a cégnek fontos). Ez az arány a Valve-nél 100%. Mindenki maga dönti el, melyik projekthez csatlakozik, méghozzá úgy, hogy megválaszol nékány kérdést saját magának: A futó projektek közül melyik a legértékesebb? Melyik hat leginkább az ügyfelekre? Van valami, amit nem csinál a Valve, amit kéne? Mi érdekel? Melyik projekt tudja leginkább hasznosítani az erősségeimet? Oké. De honnan szerzik meg ezeket az információkat az emberek? Persze vannak listák, de mindenkit arra ösztönöznek, hogy beszélgessen másokkal. Vicces ábrák illusztrálják a dolgozói kézikönyvben, hol teheted meg mindezt: az irodában, a konyhában, a vécén.