A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tisztesség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tisztesség. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. december 10., csütörtök

Becsületes emberrel van dolgod? Íme néhány jel!


Seth Meyers a Psychology Today-en megjelent írásában hét olyan hétköznapi viselkedési jegyet gyűjtött össze, ami valószínűleg arra utal, hogy becsületes emberrel van dolgunk. A becsületesség (integrity) alatt azt érti, hogy akkor is helyesen cselekszik valaki, amikor ezért senkitől nem kap elismerést, és ha kényelmetlen vagy akár előnytelen számára a következmény. Elég hasznos a mindennapokban, ha előre fel tudjuk ismerni a tisztességes embereket, mert különben csak a utólag tanulhatunk a csalódásokból.

A szerző az alábbi példákat említi:

2013. november 25., hétfő

Hé dinoszauruszok! Nyitni kell, mielőtt kihaltok!

Don Tapscott rettentő izgalmas előadást tartott a TED-en tavaly, Four Principles of the Open World címmel. A 21. század intézményeire és szervezeteire három oldalról is érkezik nyomás abba az irányba, hogy nyitottabbá váljanak. Ismerjük a technológiai forradalmat és az ebből következő változásokat az emberek közötti kommunikációban. Tudatában vagyunk annak, hogy az Y és Z generációk olyan természetességgel élnek az új média és eszközök által kínált információszerzési lehetőségekkel, mint ahogy mi régebbi motorosok nyitogatjuk a hűtőt, ha hideg sörre vágyunk. Az évek óta tartó gazdasági megtorpanás pedig egyfajta "burning platform", ahol a helyben maradás költségei magasabbak, mint az elmozdulásé. Az előző évszázad gondolkodása, üzleti működési koncepciói idejétmúlttá váltak. A titkolózó, fukarkodó, a nyereségesség és a növekedés költségeit mással megfizettető, az információ hatalmával visszaélő üzletelés egyre kevésbé tartható fenn.


2013. május 21., kedd

A farm törvényét kövesd, ne az iskoláét!

Forrás: www.opusztaszer.hu
A Pünkösdről eszembe jutott a középkorból fennmaradt magyar népszokás, a pünkösdi királyválasztás. A címet ügyességi feladatokkal lehetett elnyerni és különféle előjogokkal ruházta fel viselőjét. Például ingyen ihatott a kocsmában, meghívást kapott különböző eseményekre, és vezetőként tekintettek rá a legények. A dicsőség korlátozott ideig tartott.

Aztán arra gondoltam, hogy de sok pünkösdi király mászkál a világban, aki valamiféle ügyeskedés révén tud ideiglenesen királykodni, és folyamatosan rövid távra optimalizál. Az iskola törvényét követi, nem a farm törvényét - idéztem fel magamban Stephen Covey metaforáját, melyet a Principle Centered Leadership című könyvében tett közzé (köszönet Tarsó Bélának a hangoskönyvért).


2012. február 13., hétfő

A becsület becsülete

Múlt pénteken részt vettem a Magyar Civil Becsületrend átadási ünnepségén, melyre a rendezvény társszervezője, Karsai Gábor, a World Servers Foundation (Világszolgálók Alapítványa) igazgatója hívott meg. "A neves tudósok, közéleti személyek, művészek, mecénások és egyházi vezetők összefogásával létrejött Ars Humanica Hungarica Kör tagjai az emberi együttélés legfontosabb tényezőinek a humanista értékeket – tisztesség, becsület, tolerancia, testvériség, segítőkészség, barátság – tartják, és kitüntetésükkel a nemes emberi értékeket felmutató cselekedeteket kívánják elismerni."

Az ünnepség bevezető beszédében Görgey Gábor író megjegyezte, hogy manapság sokkal inkább az érdekek vannak fókuszban (nemzeti érdek, államérdek, üzleti érdek, személyes érdek), az értékek helyett. Nagyon fontos lenne azonban, hogy a korábbi generációk által képviselt emberi értékeket sikerüljön a fiatalabb generációknak átadni. Pont most kezdtem olvasni Tom Peters és Robert Waterman üzleti bestsellerét 1983-ból, az In Search of Excellence című könyvet. Sikeres vállalatokat tanulmányozva ők is arra jutottak, hogy az értékekre alapuló vállalati kultúra adja a fenntartható, eredményes működés bázisát.


2011. november 10., csütörtök

Az üzletszerű pofátlanság

Bár ez nem egy pampogó blog, a mai bejegyzés annak fog tűnni. Van azért vezetési vonatkozása is, méghozzá vastagon. Hihetetlen számomra, hogy egész iparágak fejlődtek ki az emberek becsapására, és az egyébként nem kifejezetten erre szakosodott vállalatok körében is üzletszerűvé vált a pofátlanság.

Ma, életemben kb. ötszázadszor, szép színes, ízléstelen szórólapot halásztam ki a postaládából. Ismét buszkirándulásra invitálnak, vonzó fóti úticéllal. Háttérben a kivilágított fóti templom, nyomatékként puttók és egyéb angyalkák. Lábuknál hever egy tányér gulyásnak kinéző csontleves, mellette pörkölt  tésztával és savanyúsággal, melyre a szervezők vendége lehetnék. Akit mindez még nem győzött meg, "exkluzív ajándékok" képe buzdít részvételre: a hölgyeket 1 szívecskés dobozban 6 db kávéscsésze és 6 db csészealj várja, míg az urakat 1 db golyóstoll, 1 db öngyújtó vihargyújtóval, lámpával, valamint 1 db férfi karóra boldog birtoklási lehetősége veszi le a lábáról. Az utazás termékbemutató jellege hármas betűméretben szerepel a szórólapon.

Sajnos az ismeretségi körben élő idősek be-bedőlnek e pazar kirándulásoknak, aztán boldogan térnek vissza további ajándékokkal kistafírozva a hatalmas kedvezménnyel megvásárolt, de még így is több százezer forintba kerülő takarókkal, fazekakkal és masszázsszerkezetekkel. Nem tudom, hogy alszanak azok az emberek, akik idősek átveréséből élnek, remélem nem jól.

De nem csak ezek a gazemberek sumákolnak. Legálisan működő pénzintézetek kértek még pár éve 242-424% THM-et hiteleik után. Emlékszem, én tényleg azt hittem, hogy a tizedes jegy nem jól látható. Teljesen bevett marketing fogás, hogy óriásplakátokon öles betűkkel szerepel egy üzenet, alul pedig fél méterről se olvasható módon viszont árnyaltabbá válik a kép. Ugyanez tévéreklámokban, ahol a "smallprint" a törvény betűje szerint megjelenik, de azt már nem szabályozza gondolom semmi, hogy a másodperc hányad részéig kell a féloldalas kiegészítést feltüntetni. Vagy a jó nevű, prémium kozmetikumokkal kereskedő cég hatalmas számokkal és bűvös animációval támasztja alá, hogy hány százalékkal csökkenti a krém a ráncokat, míg egy villanásra feltűnik, hogy mindezt 20 nővel végzett vizsgálatuk alapján állítják.  Teljességgel helyénvalónak számít a gyakorlat, hogy kiragadnak egy vonzó jellemzőjét az ajánlatnak, majd hozzáteszik: a tájékoztatás nem teljes körű. Azaz becsapunk. A joghurtos doboz harmadát elfoglaló felirat tanúsága szerint 15%-kal több van benne. De úgy látszik, mintha pont kétszer annyi lenne az ajándék. Az idős embereknél, akik még nem mondták le a vezetékes telefon előfizetést, és általában otthon tartózkodnak, olyan telefonforgalom van, mint egy ügyfélszolgálaton. Telefonos értékesítők bombázzák őket mindenféle szolgáltatótól jobbnál jobb ajánlatokkal. Engednek a finom nyomásnak, aztán később megbánják, és különben se értik, mi az a hűségnyilatkozat. Tele a világ Hakapeszi Makikkal, akik a Hiszékeny Urat igyekeznek lépten-nyomon kihasználni.

Valószínűleg egy könyvet meg lehetne tölteni az efféle működésmódokról, melyek a normál gyakorlat részei, mégis teljesen hülyének nézik az embereket. Itt van a vezetők felelőssége. Fel mer-e állni egy banki vezető, hogy azt mondja, tájékoztassuk rendesen az ügyfelet? Ne ajánljunk 10 százalékos betéti kamatot embermagasságú számokkal, ha annak olyan feltételei vannak, amit nincs képünk mellé írni legalább feleakkora méretben. Megállja-e az értékesítési vezető, hogy olyanok bepalizására buzdítsa munkatársait, akik nem engedhetik meg maguknak a terméket? Fellép-e az első számú vezető az ilyen anomáliák ellen, ha azok a saját üzleti eredményességét erősítik? Gondolom nem, különben nem botlanánk lépten-nyomon efféle jelenségekbe. Nagy utat kell még megtenni sajnos.