Kell-e az embernek két hónapos nyári vakáció?

Csak hogy ne kelljen senkinek végigolvasni az egész bejegyzést és lerágni a körmét: kell. Legutóbb huszonvalahány éve, középiskolában emlékszem ilyen nyári szünetre, mert a főiskolás időszaktól kezdve mindig dolgoztam nyáron. Ebben az évben nagyon tudatosan készültem rá, hogy azt fogom csinálni, mint régen, kisdiákként. Semmit nem teszek, ami munkajellegű. Nem töröm a fejem a feladataimon, nem olvasok szakirodalmat, és nem is írok. Lehet ezért irigyelni, de az érem másik oldalán az a tény található, hogy fizetést se kapok a lebzselésért.

Ahogy közeledett az augusztus vége, sokat gondolkodtam rajta, hogy ugyan milyen tanulságaim voltak a nyári szünidőben. Mik azok a dolgok, amikre csak így nyílt lehetőségem, hogy két hónapig bezártam a boltot. Igazából arra jutottam, hogy végül is semmi extra. Ugyanezeket lehetett volna végezni hétvégéken vagy kéthetes szabadságon is. A különbség, hogy nem ennyit és nem ilyen kényelmesen.

Letészem a lantot. Nyugodjék.

Caravaggio: Lanton játszó fiú

Előzetes figyelmeztetés: ez a bejegyzés rólam szól, csak az olvassa tovább, akit érdekel.

Meglepő, hogy szitaszerű irodalmi műveltségem ellenére Arany János szavai jutottak eszembe, így a félév végén. Ahogy tavaly decemberben, most is visszatekintek, mit sikerült teljesíteni a munka világában 2013 első hat hónapjában.

Első és legfontosabb tevékenységem az volt, hogy négy csoportban, 46 vezetővel foglalkoztam Tudatos Vezetés képzések keretei között, készségfejlesztő tréningsorozattal és utánkövető coaching ülésekkel. Ismét örömmel tapasztaltam, hogy aki akar, azt tud is fejlődni vezetőként. Emellett öt felső vezetőt támogattam executive coaching folyamat során. Oktattam a KPMG Akadémia Felső Vezetői Akadémiáján és coach képzésén, a közelmúltban pedig a CEU Business School MBA hallgatóinak tartottam workshopot a Leading and Change Management tantárgy részeként.

Alkotószabadság hétévente

Belebotlottam Stephen Sagmeister new york-i designer TED előadásába, melyben arról beszél, hogy hétévente bezárja stúdióját egy évre és alkotószabadságot tart. A "sabbatical leave" fogalmával egyes egyetemeknél vagy intézményeknél lehet a világban találkozni, melynek (fizetett) keretei közt oktatók, kutatók, tudósok hónapokra vagy akár egy évre szüneteltetik munkatevékenységüket és feltöltődnek, utaznak, vagy akár könyvet írnak. A fizetetlen alkotószabadság is terjed: állítólag a brit munkáltatók 20%-ánál van un. "career break policy", azaz hivatalos formában igénybe vehető szünet, amiről visszavárnak a munkába (Confederation of British Industry survey, 2005).

Sagmeister több előnyről is beszámolt a feltöltődés mellett, például arról, hogy az alkotószabadságot követő hét év innovatív ötleteinek nagy részét az első munkaévben találták ki. Az ügyfelek pedig elfogadják, hogy a szüneti időszakban nem tudnak megrendelni.

Az alkotószabadság szerintem két dologra mindenképp jó. Az egyik, hogy a kiégést megelőzi vagy kezeli, a másik, hogy a valóban kreativitást igénylő munkákban feltétlenül szükséges megújulást elősegíti.