Belebotlottam Stephen Sagmeister new york-i designer TED előadásába, melyben arról beszél, hogy hétévente bezárja stúdióját egy évre és alkotószabadságot tart. A "sabbatical leave" fogalmával egyes egyetemeknél vagy intézményeknél lehet a világban találkozni, melynek (fizetett) keretei közt oktatók, kutatók, tudósok hónapokra vagy akár egy évre szüneteltetik munkatevékenységüket és feltöltődnek, utaznak, vagy akár könyvet írnak. A fizetetlen alkotószabadság is terjed: állítólag a brit munkáltatók 20%-ánál van un. "career break policy", azaz hivatalos formában igénybe vehető szünet, amiről visszavárnak a munkába (Confederation of British Industry survey, 2005).
Sagmeister több előnyről is beszámolt a feltöltődés mellett, például arról, hogy az alkotószabadságot követő hét év innovatív ötleteinek nagy részét az első munkaévben találták ki. Az ügyfelek pedig elfogadják, hogy a szüneti időszakban nem tudnak megrendelni.
Az alkotószabadság szerintem két dologra mindenképp jó. Az egyik, hogy a kiégést megelőzi vagy kezeli, a másik, hogy a valóban kreativitást igénylő munkákban feltétlenül szükséges megújulást elősegíti.
