2017. augusztus 20., vasárnap

Egy kiváló videó a szervezetek fejlődési szintjeiről

Szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy szuper, 9 perces, magyar nyelvű videót, ami közérthetően összefoglalja a szervezeti fejlettség lépcsőfokait, Frederic Laloux: Reinventing Organizations című könyve alapján. A kisfilm Emich Szabolcs kolléga valamint a ReinvOrgMap és a Circle43 csoport munkája. Tavaly magam is írtam erről a témáról, némileg eltérő megközelítéssel a Vezetői séta a sztratoszférában című e-könyvemben, de egy tíz percnél rövidebb ismertetés igazán kihagyhatatlan választás.

Miért néznéd meg? Azért, mert segít beazonosítani, hogy az általad vezetett szervezet, vagy az a munkahely, ahol éppen dolgozol, melyik szinten tanyázik, és elgondolkodhatsz rajta, hogy ez neked így oké avagy sem. Ha van ráhatásod, akkor kijelöli a fejlődés irányát, ha nincs, akkor a karriered következő kívánatos lépését határozza meg.

Amennyiben szakmabeli vagy, tehát vezetőket és szervezeteket támogatsz, akkor téged abban segítenek a videóban kifejtett gondolatok, hogy az adott szervezeti paradigma szintjén milyen beavatkozási formáknak van inkább értelme, és melyek nem időszerűek még. Sokszor pont azért nem tudnak eredményesek lenni a fejlesztési szakemberek által vezetett programok, mert akármilyen jók is azok, a szervezet még nincs készen a befogadásukra. Kettőt-hármat ugyanis nem tudnak ugrani a lépcsőn egyszerre.

Fogyasszátok egészséggel!

2017. augusztus 16., szerda

A vezetési metaforák szépsége és féligazsága

Amikor szeretnénk valami okosságot könnyebben befogadhatóan és emlékezetesebben átadni az érdeklődő közönségnek, nagyszerű hasznát vesszük a metaforáknak. Az ügyesebbek nemzetközi bestsellereket írnak belőlük, majd pedig a fél világot lefedő disztribúciós hálózatot is létrehoznak a gyorsan megtanulható és erős elkötelezettséggel terjeszthető ige hirdetésére. Nem mondom, hogy egyértelműen káros volna ez a tevékenység, de az összkép általában sokrétűbb, mint ahová egy-egy metafora egyszerűsíti azt.


2017. augusztus 10., csütörtök

Szigetelés Pinkkel

Mindig is lenyűgözött a profizmus, akárhol futottam bele. Amikor valamit faszán kitalálnak és penge módon megvalósítják. Nem egyszer, véletlenül, hanem újra és újra. Ilyen volt számomra Pink 2009-es budapesti fellépése a Funhouse Tour keretei között. Két évvel később írtam is a kapcsolódó élményeimről a blogon. Megfogadtuk, hogy ha megint jön Európába, ott a helyünk a koncerten. Sajnos a következő két alkalommal csak Prágáig vagy Bécsig jutott, és pont nem passzoltak a dátumok az időbeosztásomba.

Aztán jött a hír, hogy idén jönni fog a Sziget első napjára. Gondolkodóba estünk. Én például a 25 év alatt még egyszer sem tudtam meggyőzni magam, hogy el kéne mennem a Szigetre, pedig erősen próbálkoztam. De azt feltételeztem, hogy macera kijutni, macera hazajutni. Irdatlan tömeg. Randa budik. Kakofónia bömböl. Egyszer se találtam még olyan napot, amin legalább két-három előadó lenne, aki érdekel. Egy koncertért meg elég drága a belépő. Mindenki azt mondja, hogy pofátlanul költséges ott a mulatozás. Ráadásul éltem a gyanúperrel, hogy egy fesztiválon messze nem fognak tudni akkora show-t csinálni, mint egy saját koncerten, és tartottam tőle, hogy középszarul fog szólni. Rutinos koncertjáró barátaink is elbizonytalanítottak, amikor arról számoltak be, hogy a legutóbbi szigetes Robbie Williams és Rihanna is alacsony élvezeti értékkel bírt. De aztán győzött a szívünk, és beszereztük a jegyet.


2017. július 26., szerda

Eredményesen és boldogan - töltsd le ingyen az új e-könyvemet!

Fogadjátok szeretettel negyedik e-könyvemet, melyet ezúttal nem vezetőknek írtam, hanem bárkinek, aki hajlandó tenni a saját eredményességéért és boldogságáért. A megszokott szakirodalmi alátámasztottsággal, de szokatlanul szókimondó stílusban íródott, tehát csak akkor tedd magadévá, ha ez nem zavar! Én mondtam előre.

"Bármennyire is vonzó lenne, ez a kis könyv nem arról fog szólni, hogy miként válhat belőled a következő Steve Jobs. Azt sem fogod megtudni, hogyan lehetsz országos ismertséggel bíró médiatényező, mint Fekete Pákó. Sőt, olyan ígéretet sem teszek, hogy úgy meg fogsz tollasodni, hogy egyik pofazacskódban kaviárt, a másikban osztrigát majszolva főtt homárral hajigálod meg a fináncokat, akik a yachtodon kellemetlenkednek épp. Biztosan szívesen olvasnád, hogy bármi lehet belőled, hogy hittel és kemény munkával akármilyen cél abszolválható. Én speciel ebben nem hiszek. Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy mi, átlagemberek lényegesen eredményesebben és boldogabban tudnánk élni kis szaros életünket, mint amennyire jellemzően tesszük."

Akik nélkül a könyv nem jöhetett volna létre: köszönöm szépen a 2017 tavaszi Becton Dickinson-os Tudatos Vezetés csoportomnak a kezdő löket megadását, Kamrás Orsolyának a szerkesztést és a lektorálást, Pusztai Csaba barátomnak a borítótervet, Molnár Péter fotós és sporttárs cimborának a figyelemfelkeltő kampányban nyújtott segítségét, valamint a családomnak azt, hogy hónapokon át elviselték, amivel egy ilyen iromány létrehozása jár.

2017. július 16., vasárnap

Idei ingyenes e-könyvemet szélesebb közönségnek főztem

Eredetileg eszem ágában sem volt szélesebb közönséget megcélozni. Jól elvoltam azzal, hogy a Tudatos Vezetés blogon és az első három e-könyvemben is a hazai vezetőkhöz igyekeztem szólni, összhangban a mindennapi munkámmal. Aztán idén is eljött a pillanat, amikor a hóhért akasztották, és a képzésrésztvevőim engem coacholtak egy aktuális problémámmal kapcsolatban. Felvetettem azon a szép tavaszi napon, hogy szívesen írnék megint kicsit bővebb terjedelemben, de nincs olyan téma, ami feltüzelne vagy feltétlenül kikívánkozna. Magam is meglepődtem a beszélgetés eredményén, de a következő hétvégén már a fejezetötleteket gyűjtögettem az új irományhoz.


2017. július 10., hétfő

Milyen időtávra érdemes tervezni?

Az emberek képesek bevállalni harmincéves hitelszerződéseket, valamint “tudományos” körültekintéssel interjúzva óvónénit választani a gyermeküknek, aki szerintük leginkább irányba állítja a csemetét a húsz évvel később esedékes egyetemi felvételihez. Még nekem is, aki lelkes szószólója vagyok a tudatosságnak és a tervezettségnek, ez azért túlzásnak tűnik. Ki a fene tudja megjósolni, mi lesz évtizedek múlva, arról nem is beszélve, hogy a nagyszerű óvodapedagógus organikusan távozhat egy év elteltével mondjuk babavárás vagy elköltözés miatt.


2017. július 2., vasárnap

A jövő még messze kihasználatlan motivációs eszköze

A buszsofőröknek, a bolti eladóknak és a közvetlen termelési dolgozóknak muszáj a munkahelyükön tartózkodni, hogy értéket teremtsenek, ez tiszta sor. Van azonban rengeteg olyan, főleg szellemi munkakör, ahol a feladatok egy bizonyos százaléka tekintetében tök mindegy, hogy hol tartózkodik az illető. Valakinél ez a tevékenységek negyedét-ötödét teszi csak ki, másoknál akár fordított is lehet az arány, ahol a megbeszélésekre vagy egyéb személyes jelenlétet igénylő koordinációra csak napi egy-két órában vagy heti egy-két fél napban van szükség. Arról nem is beszélve, hogy a személyes találkozók bizonyos típusai jól kiválthatók a modern technológia nyújtotta lehetőségekkel. Természetesen, mint minden más területen is, a szélsőségek nem szerencsések, így az otthonról és/vagy távmunkában dolgozók, illetve az idejük nagy részét úton/ügyfeleknél töltők számára is fontos, hogy alkalmanként egy levegőt szívjanak a kollégáikkal.


2017. június 27., kedd

Téged ki húz felfelé?

Az utóbbi pár nyáron minden héten egy-két alkalommal elmegyünk egy gyerekkori barátommal reggel egy közös biciklizésre. Neki az erőnléte is jobb és a teljesítménymotivációja is magasabb, így amikor együtt tekerünk, akkor hosszabb távokat teszünk meg, és gyorsabban is haladunk, mint amit én jellemzően magamból kipréselek. Miután ezt idén is elkezdtem újra megtapasztalgatni, elgondolkodtam rajta, hogy milyen hasonló élményekben volt részem korábban.


2017. június 13., kedd

Hogyan növelheted a munkatársaid önbizalmát? - 10 egyszerű tipp

Nem túl nehéz belátni, hogy az egészséges önbizalom számottevően hozzájárul az egyéni eredményességhez. Természetesen önbizalmunk nem lehet más helyett, de vezetőként több lehetőségünk is van arra, hogy a munkatársaink önbizalomerősödését támogassuk, elősegítsük. Íme néhány ötlet:

2017. június 5., hétfő

Amikor nem a kitartó küzdés, hanem az elfogadás hozza az eredményt

Évekig küzdöttem mindenféle népi hagyományokkal és biológiai hadviseléssel a vakondok ellen azokon a füves területeken, ahova nem került vakondháló, mert túl macerás lett volna kitermelni és visszahordani a talaj felső rétegét. A siker a nullával volt egyenlő: újabb túrások akár pont ott keletkeztek másnapra, ahol az aktuális elrettentő eszköz leledzett. Eredményként hepehupás, csúnya, foltos lett a fű, helyesebben mondva a vegyes-gyomos zöld talajtakaró. Tavaly nyáron az egyik barátom, tapasztalt motoros a témában, megosztotta velem, hogy ő bizony egyszerűen csak szétgereblyézi a friss túrást, és így van esélye a zöldségeknek gyorsan regenerálódni. Döntöttem hát, békét kötöttem gondolatban a Vakondok Népével (amúgy is védettek, bántani tehát addig se bántottam őket, csak próbáltam volna odébb üldözni őket), és attól a naptól kezdve csak szétgereblyéztem a túrásokat. Ha hiszed, ha nem, töredékére szorult vissza az esetek száma, és sokkal gyorsabban visszazöldül az érintett rész. Elfogadtam, hogy esélytelen a küzdelem, neki is joga van ott élni, és valahogy ő is respektálja a dolgot, mert nem barmolja szét úgy a füvemet.