A HR Portál felmérést készített olvasói és Facebook kedvelői körében, arra a kérdésre keresve a választ, hogy "Ön milyen cégnél dolgozna szívesen?". A válaszok megoszlásán elgondolkodtam egy kicsit.
Először is nem árt megállapítani, hogy kikre vonatkozhatnak ezek az eredmények. A HR Portál olvasói és Facebook kedvelői feltételezhetően aktív dolgozók (mondjuk 25 és 55 év között), szellemi munkát végzők, több beosztott és kevesebb vezető, és esélyes, hogy a HR terület felülreprezentált. Az is vélhető, hogy nagyrészt diplomásak.
A válaszadók közül messze legtöbben olyan cégnél dolgoznának szívesen, "ahol megbecsülnek és ezt tudatják is velem". Másfélszer annyian kattintottak erre a lehetőségre, mint a második helyezettre, amit a köztudatban a legfontosabbnak vélnek az emberek: "ahol magasak a fizetések". Nekem ez azt mutatja, hogy ebben a munkavállalói populációban, azaz a diplomás szellemi dolgozók és vezetők körében nagy igény lenne a felettesek irányából érkező megbecsülésre, és ez igencsak hiányzik.
Hogyan lehet kifejezni egy vezetőnek a megbecsülést? Itt van 15 ingyenes csodamódszer:
- Tisztelettel beszélek és bánok a kollégákkal
- Megosztom a rendelkezésemre álló információkat, elmondom a miérteket
- Megbízok a munkatársakban
- Nem utasítgatok, hanem delegálok, melynek során közösen tűzünk ki célokat
- Kíváncsi vagyok a munkájuk eredményére, rendszeresen nyomon követjük az előrehaladásukat
- Meghallgatom őket
- Nyitva áll előttük az ajtóm, ha problémáik vannak
- Kikérem a véleményüket
- Bevonom a munkatársakat az őket érintő döntések előkészítésébe, vagy egyszerűen delegálom nekik a döntés lehetőségét
- Megköszönöm és elismerem a jól végzett munkát
- Segítek nekik, ha elakadnak
- Tudatosan és tervszerűen foglalkozom a fejlesztésükkel
- Az erősségeinek megfelelő feladatokon dolgozhatnak
- Lehetőséget adok nekik, hogy a szervezet többi része is láthassa a sikereiket, eredményeiket
- Alkalmanként társalgok velük a munkán kívül más témákról is
Ami viszont elgondolkodtató és elég szomorú, hogy ennek a többnyire diplomás, fehérgalléros válaszadói körnek alig néhány százaléka szeretne olyan munkahelyen dolgozni, "ahol újabb és újabb kihívások várnak", vagy "ahol inspiráló a környezet".
Ugyancsak elkeserítő az uralkodó vezetési kultúrát tekintve az, hogy a top 3-ban olyan motivátorok vannak, amelyek a Maslow-i piramis alsó szegmensében található biztonságra való szükséglet hiányára utalhatnak: a vezetőtől jövő megerősítés mellett a fizetés és "ahol biztosnak láthatom a jövőmet".
Gazdasági teljesítményt és növekedést olyan munkahelyek fognak tudni produkálni, ahol az emberek a konstans szorongás helyett biztonságban érzik magukat, inspiráló a környezetük, és rendszeresen újabb kihívásoknak tudnak megfelelni. Ez mindannyiunk érdeke, a vezetőknek pedig egyik elsődleges felelőssége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.