Neked kellene megtanulnod jobban kommunikálni!

A múltban, amikor sokat foglalkoztam vezetői karrierekkel, lépten-nyomon azzal találkoztam, hogy minden munkakörnél elvárásként fogalmazzák meg a jó kommunikációs képességet. Akár hirdetéssel, akár fejvadász kereséssel toboroznak, ez a tétel garantáltan ott szerepel a felsorolásban, és persze akárhogy veszik fel az illetőt, a munkaköri leírás „elvárások” részében többnyire megtalálható. Feltételezem tehát, hogy mindenütt olyan emberek kerülnek felvételre, akik kiválóan kommunikálnak…

Hogy, hogy nem, munkám során rendszeresen találkozom azzal a problémával, hogy a szervezetekben szükségét érzik az egymás közötti kommunikáció fejlesztésének. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy ő maga nagyon hatékony kommunikátor, és a kommunikációs problémák okaként mások ebbéli gyengeségét jelöli meg. 1992-ben Haney 8000 fős felmérést készített, melyből kiderült, hogy szinte mindenki legalább olyan jó, vagy jobb kommunikátornak tartotta magát, mint a többiek a szervezetben, ahol általában rossznak tartották a kommunikációt, és annak mások voltak a felelősei. Tehát míg a legtöbb ember egyetért abban, hogy a vezetői sikeresség meghatározója a jó kommunikációs képesség, az emberek zöme nem érzi szükségét a sajátja fejlesztésének.

Valóban számos előnye van annak, ha az emberek képesek elérni, hogy a másik fél azt érti meg, amit ők valójában üzenni akarnak. Javul az együttműködés, jobbak az eredmények, pozitívabbá válnak az emberi kapcsolatok. Azt hiszem, az első kettőt mindenki szükségesnek tartja. Az utóbbiban már nem vagyok olyan biztos. Többeket hallottam úgy nyilatkozni, hogy akár pozitívak a kapcsolatok, akár nem, megcsinálják az emberei a munkát, nem lát különbséget. Íme néhány érv mellette:

A pozitív emberi kapcsolatokkal rendelkezők jobban teljesítenek a munkahelyen, gyorsabban tanulnak. Az emberek biztonságban érzik ettől magukat, így jobban tudnak a munkára koncentrálni. Nem vonja el a figyelmüket az aggodalom, frusztráció és a bizonytalanság, ami mind együtt jár a negatív emberi kapcsolatokkal. Mindenki szívesebben kér olyantól információt, aki energiát ad, mint attól, aki azt von el. Az elkötelezettség, bevonódás és az információcsere szintje is magasabb (Dutton, 2003).

A pozitív érzelmek (öröm, lelkesedés, érdeklődés) növeli az emberek értelmi kapacitását, tettvágyát, tanulási érdeklődését, közreműködési hajlandóságát. (Fredrickson, 2001)

A szervezetek működésén is meglátszanak a pozitív kapcsolatok. Növelik a kooperációt és segítenek a sikeres működés akadályainak elhárításában: konfliktusok, egyet nem értés, zavartság, hasztalan versengés, düh, sértődés. Kreativitás és innováció magasabb szintje tapasztalható (Gittel, 2003; Gittel, Cameron & Lim, 2006).

A pozitív személyközi kapcsolatok energizálnak, a negatívak energiát emésztenek fel. A pozitív kapcsolatokkal rendelkező emberek kétszer gyorsabban épülnek fel betegségből, mint azok, akik konfliktusos kapcsolatokkal bírnak. Kevesebben kapnak rákos megbetegedést és kevesebben szenvednek szívinfarktust. Ha igen, gyorsabban felépülnek. Ritkábban kapnak el enyhébb lefolyású betegségeket (megfázás, influenza, fejfájás), jobban kezelik a stresszt és kevesebb balesetet szenvednek. Mivel a pozitív kapcsolatok erősítik az immun-, a hormon- és a szív- és érrendszert, tovább élnek. (Dutton, 2003; Heaphy & Dutton, 2006; Reis & Gable, 2003)

Vitatkozik még valaki?