2015. június 12., péntek

Mi veszi rá az embert a tanulásra? - Három fő motívum

Mind az iskola, mind a munka világában rendszeresen felmerül a kérdés, hogy miként lehetne rávenni a földlakókat a tanulásra. Arra már számos opciót ismerünk, hogy miként tudjuk ezt megtenni alacsony hatásokkal: tölcsérrel betöltéssel, kényszerítéssel, érdemjegyekkel vagy egyéb juttatásokkal külsőleg motiválva, irdatlanul unalmas és egyirányú frontális előadásokkal, otthoni bemagoltatásokkal, az életkornak/szükségleteknek nem megfelelő de legalább elavult tananyagokkal és módszertannal, az adott időszakban az egyén számára irreleváns vagy nem használható tartalmakkal, stb.

Ezzel szemben azt is megfigyelhetjük, hogy az ember vagy az embergyerek bámulatos sebességgel is tud tanulni, és elképesztő tudásra vagy ügyességre tud szert tenni. Mik azok a motívumok, amelyek ezt a másfajta minőségű tanulást eredményezik?


1. Az életéhez vagy a munkájához szüksége van az adott tudásra, készségre

Amikor lisztérzékennyé válik valamelyik családtagunk, rögtön felszippantjuk azt a tudást, ami a dietetikus szakmájából ránk vonatkozik. Gyermekeink születése előtt és után az egyedfejlődés témaköre hirtelen igen fontossá válik számunkra, és olyan ismeretekre teszünk szert, amiről korábban nem is hallottunk. Előfordul, hogy a szakmánk olyan mértékben megváltozik, hogy gyorsan kell teljesen új szaktudás birtokába jutnunk. Így volt ez a marketingesekkel a web 2.0 rohamos elterjedésekor a hagyományos hirdetési médiumok rovására, vagy a programozóknál is, amikor pár év alatt az okostelefonok térnyerése egy másfajta technológia elsajátítását tette hirtelen szükségessé.

Saját portámon sepregetve látom, hogy azok a vezetők tudnak gyorsan fejlődni a Tudatos Vezetés programokon, akik aktuális, valós vezetői dilemmákkal küzdenek, akiknek a mindennapjait igen erőteljesen befolyásolja, hogy mennyire hatékony a menedzseri működésük.

2. Magától érdekli a dolog

Amikor a kisgyermekeinket megfigyeljük (még mielőtt az iskola kiölte volna az érdeklődésüket), tapasztalhatjuk, hogy mennyire nyitottak és kíváncsiak az élet minden területe iránt. Az én 5-7 éves törpéimet például egyaránt foglalkoztatják a biológia, a csillagászat, a történelem, a fizika vagy a számtan kérdései, míg teljes odaadással fordulnak az irodalmi alkotások (versek, megzenésített versek, mesék), a zene (azon belül a zenélés), az alkotás (rajz, kézművesség), valamint a mozgás számos formája felé. Szivacsként szippantják magukba a nekik való, hosszú szövegeket is, amikor nem magolással, hanem ismétléssel/gyakorlással, játékosan foglalkoznak velük.

Ugyanezt megfigyelem a vezetőképzéseimen is. Aki alapból érdeklődő az emberek viselkedésével kapcsolatban, sokkal gyorsabban és eredményesebben fejlődik. De persze tetten érhetjük mindezt a szakmájuk iránt elkötelezett emberek egyre profibbá válásában, és a különféle hobbik terén is.

3. Valaki, például a tanár/tréner/vezető felkeltette az érdeklődését a téma iránt

Lehet, hogy alapból nem foglalkoztatja az embert az adott téma, mégis kialakul az érdeklődése, mert valaki erre inspirálja. Az oviban például tömegek járnak néptáncra, mert az órát tartó óvónéni meghozza a gyerekek kedvét hozzá. A sportban talán jellemzőbbek az ilyen edzők, az oktatásban már sajnos ritkábbak azok a pedagógusok, akik képesek megmozgatni a kis- és nagykamaszokat. Ennek ellenére olvashatunk példát kiváló angol- és magyartanárokról is, akik szembemennek a kötelező elvárásokkal, vagy azok határán mozognak, és személyiségükkel vagy módszertanukkal az egyébként közömbössé vált gyerekeket is közelebb tudják hozni tudományterületükkel.

Magam is azt tapasztalom, hogy akiben van egy alap nyitottság és tanulási igény, fel lehet kelteni az érdeklődését. Ehhez persze tornászni kell, nem elég PowerPoint felsorolásokat kivetíteni. Minimális frontális munkával, folyamatos bevonással és aktivizálással, tapasztalati tanulási helyzetek teremtésével, meghökkentéssel, érzelmi fröccsök előidézésével, önismeret-fejlesztési lehetőségek biztosításával, valamint mindezek tudatosan és változatosan felépített elegyével lehetséges inspirálni a résztvevőket.


Mielőtt legközelebb azon lamentálnánk tehát, hogy miért nem tanul valaki, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy a fenti három motívum valamelyike jelen van-e a helyzetben. Nem mondom persze, hogy a bevezetésben felsorolt, alacsony hatásfokú motivátorok nem tudnak tanulást eredményezni, de ebben az esetben számos mellékhatással kell számolni (felületes tudás, gyors felejtés, negatív érzelmi viszonyulás a témához, stb.)

1 megjegyzés:

  1. Igen, ez a három a legjobb.... :) jól összeillesztetted őket. én még azon is szoktam gondolkodni, hogy a pénz, a szex, a hatalom mellett a kíváncsiság a 4. alapvető mozgató, aminek a kiélése csak tanulás útján lehetséges.... ezek nyilván nem tudományos kategóriák... :)

    VálaszTörlés