2015. február 26., csütörtök

Tudásmunkások helyett tanulómunkásoké a jövő

Rettentő érdekes podcastot hallgattam a napokban, ahol Jacob Morgan, a The Future of Work című könyv szerzője beszélgetett egy nagyot Dennis Yanggal, az Udemy vezérigazgatójával. A Udemy egy nagyszerű piactér, ami on-line tanulási lehetőséget ajánlva összehozza a tartalomszolgáltatásra nyitott oktatókat és az érdeklődőket a világ minden részéről. A képzések elképesztően széles arzenálját kínálják, az ingyenestől az akár több száz dolláros niche technológiai szakmai tanfolyamokig. A társalgás fő témája a "skills gap" volt, aminek a lényege az, hogy a munkáltatók sok esetben nem találnak megfelelő képességekkel és tudással bíró új kollégákat, az emberek pedig nem nagyon tudják honnan felszedni a hiányzó ismereteket és készségeket.

Mivel majdnem egy órás beszélgetést folytattak, rengeteg tartalommal, csak arra vállalkozom, hogy egyetlen témát kiragadok belőle. Jacob Morgan fél éve megjelent könyvében megállapítja, hogy a tudásmunkások felett is kezd eljárni az idő, hiszen a tudás vagy a szükséges információk egy okostelefonnal a zsebünkben bármikor elérhetők. Sokkal inkább arra van szükség, hogy a folyamatos és gyors változásokhoz alkalmazkodni képes tanulómunkásokká váljunk. A formális oktatásban való részvételünk haszna leginkább az, hogy elsajátítjuk, miként tudunk újat tanulni. Sokkal kevésbé van annak jelentősége, amit tartalmilag magunkhoz vettünk a felsőfokú képzés során. Példaként említi azokat, akik nem is olyan rég, mondjuk 10 éve marketing szakon végeztek, amikor még nem volt Facebook és Twitter, nem volt elterjedve az iOS és az Android mobil platform, igen távol volt mai jelentőségétől a Google, erős volt a nyomtatott sajtó és tarolt a TV hirdetés. Aki csak arra a tudásra akart az elmúlt években építeni, amit az egyetemen tanult, nem sok eséllyel ért el eredményeket. Valahonnan meg kellett tanulnia a változások következtében előállt új helyzetben is sikeres kampányokat és márkaépítési folyamatokat levezényelni.

Itthon különösen túlértékelik egyesek az alapvégzettségüket, amit évekkel, évtizedekkel ezelőtt szereztek. Ahogy a fenti leírásból látszik (de persze műszaki területen is lehetne bőven sorolni a példákat), a korábban megtanult ismeretek nem elégségesek az érvényesüléshez, muszáj folyamatosan tanulni, követni a szakmánk fejlődését. Az USÁ-ban egy másik súlyos probléma is megfigyelhető: egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a hagyományos felsőoktatásban való részvételt, annyira drága. Saját ismeretségi körömben is hallottam olyan történeteket, hogy az USÁ-ban élő, középosztálybeli rokonaik előtt kétféle út áll: vagy a szülők minden megtakarításukat a gyerekek oktatásába fektetik, vagy brutálisan eladósodnak a fiatalok, hogy finanszírozhassák a képzésüket. Mindezt azért, hogy "megtanuljanak tanulni", a munkáltatók pedig megállapíthassák, hogy a frissen végzett pályázó nem rendelkezik a szükséges készségekkel. Ezzel párhuzamosan sokat lehet hallani arról, hogy egyre több amerikai egyetem kínál közvetlenül, vagy a Courserán keresztül ingyenes vagy kedvező árú on-line képzéseket. A színvonaluk ráadásul igen magas is, amit saját kollégáim személyes tapasztalatai igazolnak. Igaz, ma még nem jellemző, hogy végzettséggé alakíthatók lennének a megszerzett tanúsítványok. De példa már volt rá 2013-ban, hogy egyetemi krediteket lehetett szerezni, és 2014-ben megjelent az első MOOC mesterképzés is az USÁ-ban, a normál tandíj töredékéért (7.000 USD).


Szóval eldöntheted: maradsz tudásmunkás, és leszel a 21. század betanított dolgozója, vagy továbblépsz a tanulómunkássá válás felé!

3 megjegyzés:

  1. Teljes mértékben egyetértek! Talán csak annyi a kitétel, hogy a mai magyar egyetem tanulni megtanít, de értelmezni a megtanultakat már nem.
    Pedig nem is csak a tanulás képessége a fontos, hanem ahogy a régiek mondták a józan paraszti ész. A gondolkodás a legfontosabb, hogy az emberek vegyék a fáradtságot, és összerakják a részeket egésszé. Ez a mai közoktatásból teljes mértékben hiányzik, és ha az ember nem hozza otthonról, 20 éves kor fölött, mikor munkába áll, már nagyon nehezen elsajátítható.
    Az ember a haját tépi, mikor a végzett, több éves tapasztalattal rendelkező munkatárs nem képes az ok-okozati viszony felállítására, és ahelyett, hogy a probléma megoldása előtt leülne, és végiggondolná, hogy mit is lehetne csinálni, nekiáll a megszokott dolognak, és 1 hét múlva rájön, hogy hopsz, ez itt nem működik. :(

    VálaszTörlés
  2. A cikk és Attila hozzászólása is lényeglátó. Ennyi :) Annyi marad kérdésnek, hogy akkor miért nem alakítjuk át az oktatási rendszert ha ismerjük a problémákat és az előremutató megoldások is az asztalon vannak?? Ajánlom a Forbidden education filmet a YT-on.

    Személy szerint azt várom, hogy az oktatás a 21. században sokkal demokratikusabb lesz és remélhetőleg a papírok helyett a tényleges, alkalmazható tudásra helyeződik át a hangsúly. Mert az kevés, hogy sokat tudunk, de aztán a problémamegoldás már nem megy. Őszintén, hány tanárotok tanított gondolkodásra, logikus elemzésre, egészséges kétkedésre? Személyes tapasztalatom szerint a tanárok jó része egyszerűen nem való a pályára, persze ennek is megvannak a történelmi-gazdasági okai.

    VálaszTörlés
  3. A világ szerintem egyértelműen ebbe az irányba halad, amit írtok és hiányoltok. Azokban az országokban is felismerték már ezt a problémát, ahol sokkal jobb a helyzet, mint nálunk. Sajnos nem vagyok optimista abban a tekintetben, hogy mi itthon mikor foguk követni a példájukat, hiszen épp fordított irányú kezdeményezéseket és oktatáspolitikai gondolkodásmódot lehet érzékelni. Mindenesetre nem fog visszafordulni az erős globális trend. Addig is, szokás szerint, mi itt azt tudjuk csinálni, hogy hackeljük a rendszert, kiskapukat, elkerülő utakat keresünk, felépítjük magunknak, amit szeretnénk, stb.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.