2014. szeptember 1., hétfő

Mit fogok nektek ma tanítani? Hát semmit!

A hétvégén olvastam egy interjút Pál Ferenc atyával, aki mellesleg mentálhigiénés szakember és volt magasugró magyar bajnok. Megakadt a szemem az egyik gondolatán, mely szerint "ami igazán fontos az csak tanulható, nem tanítható". Régóta vallok valami ilyesmit, ha nem is tudtam ilyen frappánsan megfogalmazni. Továbbmegyek, ami nem igazán fontos, az is csak tanulható. A tanítás szokásos megközelítése, mely szerint képesek vagyunk a gyerekek vagy a felnőttek fejébe bármit beletölteni, csupán illúzió. Mégis, lépten-nyomon ezzel az elvárással találkozhatunk, akár az oktatásban, akár a munka világában. Töltsük meg a fejeket, változtassuk meg az emberek gondolkodását, tegyük őket képessé valamire. Sajnos azonban sem a tanárok, sem az oktatók, sem pedig a trénerek nem rendelkeznek ilyen varázserővel. A delikvens szándéka ellenére csak borzasztó alacsony hatásfokkal lehet a fejébe verni valamit. 

Mire jó akkor a tanár? Mármint a jó tanár. Több dologra is. Egyrészt megspórol a tanuló számára rengeteg energiát azzal, hogy ő már elolvasott egy nagy rakás tudományt, és kiszűrte belőle a lényeget. Másrészt, szerencsés esetben kitalálta, miképpen lehet úgy megismerkedni a témával, hogy ne unja magát halálra a tanuló (lásd Walter Lewin fizikatanárt az MIT-ról). Harmadrészt pedig lehet tőle kérdezni, és meg lehet vele vitatni a felmerülő dilemmákat. De másra nem képes, csak arra, hogy ezekkel az eszközökkel segítse, végigkísérje a tudásszerzést vagy képességfejlesztést. A tanárok, oktatók és trénerek egy normális világban tehát egyszerűen a tanulni kívánó emberek számára igénybe vehető erőforrások. Mint a Google, az angol szótár, az algebra tankönyv, a Jókay bableves receptje a Horváth Ilona szakácskönyvben, vagy egy YouTube videó arról, hogy miként tudod bűvölni valamely funkcióját a Photoshopnak. Csak éppen annyival jobb, hogy interaktív.

Amikor egy új Tudatos Vezetés csoportot indítunk egy cégnél, azt szoktam kérni, hogy a programra ne utalják be az embereket, hanem a lehetőséget ajánlják csak fel a jelentkezésre. Ha akar fejlődni, szeretettel várom. Én nem tudok senki helyett jobb vezetővé válni, mint ahogy arra se vagyok képes, hogy valakit megváltoztassak. Arra vállalkozom, hogy aki szeretne tanulni és változni, annak gyorsan és hatékonyan tudok ebben segíteni. Ez pedig nem azért van, mert olyan rettentő okos lennék, vagy okosabb mint a résztvevők, hanem azért, mert én ebbe a témába öltem bele azokat az éveket, amiket a résztvevő a saját szakterületén való elmélyülésre szánt.

Ígéretem szerint tehát most sem tanítottam nektek semmit, de talán azt segíthettem megtanulni, hogy mit lehet reálisan elvárni egy képzési-fejlesztési kapcsolatban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.