2013. január 7., hétfő

A jó üzlet alapelvei

Előre elnézést, a jó üzlettel kapcsolatban nem arról fog szólni ez a bejegyzés, hogy miként lehet olcsón venni és ugyanazt iszonyú drágán eladni, vagy hogy mi a módja a rettentő gyors meggazdagodásnak. Csíkszentmihályi Mihály Jó üzlet c. könyvének néhány gondolatát szeretném itt megosztani. A témához a szerző két irányból közelít: egyrészt saját, több évtizeden keresztül folytatott boldogságkutatása felől, melynek eredményeképp az áramlat (flow) élményt leírta, másrészt egy, az ezredforduló környékén végzett projektje irányából amit stanfordi kollégákkal végzett, például Howard Gardnerrel. Ez utóbbi kutatás során olyan üzleti vezetők körében vizsgálódtak, akikről a hozzáértők úgy vélekedtek, hogy "a kiváló teljesítményt erős erkölcsi elkötelezettséggel párosítják". Talán nem meglepő, hogy nagyjából ugyanarra jutottak, mint a vezetői kiválóságot kutató kollégáik.

Három területen fogalmazták meg a "jó üzlet" sajátosságait, amelyek egyszerre tudnak sikeresek, etikusak és felelősek lenni, miközben a kollégák számára élvezetes és fejlesztő munkát adnak:


Az egyénen túlmutató jövőkép

Ez elsőre elég idealisztikusnak hangzik, de a három konkrétabb példa már sokkal megfoghatóbb, ami tudja a vezetőket és a cégeket hajtani:
  • csinálj valamit, amilyen jól csak tudod - tehát a kiválóságra törekvés a saját szakmádban, területeden, VAGY
  • segíts az embereken - erre tényleg sokféle lehetőség van, termékekkel, szolgáltatásokkal, VAGY
  • építs szebb világot - azaz akármivel is, de járulj hozzá, hogy az emberi, közösségi vagy a természeti környezetünk jobb legyen, vagy kevésbé rossz, mint most
Ezekből az első lehetősége gyakorlatilag mindenkinek rendelkezésre áll, akár vécépapírt gyárt, akár cipőt pucol.

Működésmód
  • egymás tiszteletéből fakadó bizalom (ez az, amit csak kiérdemelni lehet, nem vehető meg juttatásokkal)
  • a szervezet törődik tagjai személyes fejlődésével
  • a munkahelyen átélhető az áramlatélmény (ennek minimumfeltételei: " világos, a változó feltételekhez alkalmazható célok, a tevékenységről kapott közvetlen visszajelzés és a feladat kihívásainak a dolgozó készségeihez történő igazítása"

Az emberiséget segítő termék

Igen, igen, az igazán jó üzlet valami ilyesmit állít elő vagy effélét szolgáltat. Olyat, ami az emberek javát szolgálja. Ezen hosszasan lehetne vitatkozgatni, hogy mik tartoznak ebbe a kategóriába, de mindenesetre érdemes azon elgondolkozni, hogy amit a cégünk ténykedik, az kifejezetten káros, semleges, vagy akár építő. Ha nem túl pozitív a kép, akkor pedig azon, hogy mit tehetünk a pozitív elmozdulás érdekében. Csak egy példa: amikor a Patagonia cég belátta, mekkora problémát okoz a környezetre az általuk is felvásárolt gyapot termelése során a vegyszerfelhasználás, fokozatosan áttértek a drágább, de környezetkímélőbb alapanyagok beszerzésére. Vagy hasonló a helyzet az autógyárakkal is, amik ugyan ontják a környezetszennyező termékeket, de mégis próbálkoznak a korábbiaknál kevésbé szennyező diesel motorok és a hybridek fejlesztésével.

Bár mondjuk egy szeszipari vállalatnál dolgozó vezető nem feltétlenül tud maradéktalanul megfelelni a fenti kritériumoknak, véleményem szerint nagy részére komoly ráhatása van. És a jó emberek jó cégeknél, lehetőleg jó üzletben szeretnek dolgozni.

2 megjegyzés:

  1. Szerintetek hogy lehet egy korrupt közegben etikus vállaltot működtetni? Azt látom a környezetemen, hogy nem tud hozzáférni ma a Magyarországon fejlesztési pénzekhez, uniós forrásokhoz, ha nem korrumpálnak.

    Hogy lehet a környezet azaz az állam szabályozó szerepe nélkül ránézni egy cégre, ha a társadalmi felelősséget vizsgáljuk? Hogy történhet meg, hogy egy szabályozás az ellen hat, hogy ne legyen változás? Hogy tudja egy lobbierő kiharcolni, hogy a műanyag italos palackok összegyűjtését betéti díjas rendszerrel garantálja? Hogy lehet abban a környezetben "jó céget" csinálni, ahol a floww élmény elérését az ellenszél akadályozza?

    VálaszTörlés
  2. Nagyon nehéz kérdés, amit felvetsz: hogyan lehet korrupt közegben etikusan működni?

    Erre tulajdonképpen három válaszom van, részben a könyv, részben a saját tapasztalatok alapján:

    1. Kimaradni azokból a lehetőségekből, ahol by definition etikátlan a működés. Tudom, ez bizonyos üzletágakban rettentő nehéz, vannak barátaim, akik ilyenekben kénytelenek dolgozni. Amit ők tesznek, az az, hogy fokozatosan próbálnak távolodni és növelni a teljesen tiszta ügyletek arányát.

    2. A könyv is írja, hogy kis lépéseket lehet tenni. Kicsit úgy, mint amikor magánszemélyként elkezdjük a szelektív kukákba hordani az odavalókat, vagy hogy kiiktatjuk a palackos vizet a bevásárlókosárból. Ettől még persze rettentő mennyiségű szemetet termelünk továbbra is. De legalább valamit megteszünk.

    3. Még egy kevésbé etikus közegben is törekedhetünk arra, hogy a munkahelyen több flow élményt érhessenek át az emberek, lásd fent.

    De mindenképp igazad van a felvetésekkel, baromi nehéz széllel szemben végezni a kisdolgunkat (is).

    Tamás

    VálaszTörlés