2012. november 15., csütörtök

A coaching kiemelkedő sikerének titka


Kedden megünnepeltük az International Coach Federation hazai tagozatánál, hogy nemzetközi szakmai szervezetünk amerikai központja "Chapter Award" odaítélésevel ismerte el idei társadalmi felelősségvállalási kezdeményezésünket. 2012. tavaszán és nyarán közel 50 tagunk 90 ember számára tartott ingyenes karrier-coaching folyamatot kb. 20 millió Ft értékben, amikor nehéz helyzetbe kerültek munkáltatójuk felszámolása miatt. Az ünneplés mellett a projekt vezetői összefoglaló elemzést készítettek az ügyfelektől kapott visszajelző kérdőívek alapján. Számos szempont szerint értékelték a coachok munkáját a válaszadók. A szempontok túlnyomó többségénél a jó és a kiváló minősítés összességében 90% (sőt akár 95%) feletti volt. Pedig nyilván 50 coach 50 féle háttérrel, szakmai filozófiával bír. Csak két dolog közös bennük: az ICF kulcskompetenciák és az etikai kódex vezérli tevékenységüket.

Néhány éve a PWC készített egy coachinggal kapcsolatos globális felmérést az ügyfelek körében, több mint 60 ezer válaszadóval. 95% körül volt azok aránya, akik elégedettek voltak a kapott szolgáltatással és kb. ugyanennyien nyilatkoztak arról, hogy hasonló helyzetben most is ugyanúgy igénybe vennék a coachingot. Tehát van itt valami szolgáltatás, ami elképesztően magas ügyfélelégedettséget vált ki, annak dacára, hogy rettentő szerteágazó hátterű, felkészültségű, tapasztalatú és szakmai hitvallású coachoktól veszik az emberek igénybe. Mi lehet ennek az oka? Hisz még egy kiváló szabolcsi töltött káposzta, vagy Sting legújabb lemeze se arat ennyire osztatlan sikert a fogyasztók körében. Biztos nagyobb arányban fanyalognak, hogy miért nincs benne szálas savanyúkáposzta, vagy hogy a korábbi lemezeken több jó szám volt.


Szerintem először is az emberek nincsenek hozzászokva, hogy valaki tényleg őszinte érdeklődéssel odafigyel rájuk, idejét és figyelmét egy-két órára valóban nekik szenteli. Aztán ebben az időkeretben arról van szó, ami az ügyfélnek fontos, ami őt érdekli, foglalkoztatja. Senki nem kívánja ráerőltetni se az akaratát, se a tudományát. Nem szándékozik neki megmondani a tutit, és nem próbál ráerőltetni egy olyan megoldást, ami másoknál, akár széles körben, be szokott válni. Az ügyfél egyszerűen tisztábban látja egy-egy coaching ülés után a helyzetét, legyen az a jelenben vagy a kívánt jövőben. Olyan nézőpontokat próbál ki, ahonnan még nem vizsgálta az adott problémát, és olyan megoldási lehetőségeket vesz észre, ami eddig nem jutott az eszébe. Képesnek tartja magát arra, amivel kapcsolatban előtte bizonytalan vagy tanácstalan volt. Mindezt a saját maga által meghatározott célokkal összefüggésben és a saját erőforrásai mozgósításával teszi. És ha ez így van, sikerélményben részesül, önbizalma erősödik. A coach nem engedi, hogy a folyamatnak ne legyenek eredményei. Lehet, hogy nem az a végkifejlet, amit előzetesen elképzeltek. A célok változhatnak az út során. De ott kell lennie a végén az egyén számára fontos eredménynek, így ha az ügyfél rátekint a közös munkára, azt hasznosnak fogja látni.

A módszer tehát sikerre van ítélve, legfeljebb elrontani lehet. Alapelvei könnyen megtanulhatók. Akár egyetlen négybetűs modell következetes alkalmazásával, valamint azzal, hogy a beszélgetés nagyobb részében befogja a száját az ember, egész komoly és gyors sikereket lehet vele elérni. Ahhoz viszont, hogy valaki igazán profi legyen benne, természetesen itt is több ezer órányi tapasztalatra és az arról való rendszeres reflektálásra van szükség. Jó hír viszont, hogy ha megfelelő alázattal viszonyulnak a módszerhez a kezdő coachok, vagy akár a kezdő coach szemléletű vezetők, az ő ügyfeleik/beosztottaik is jellemzően elégedettek lesznek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése