2011. május 27., péntek

Krízismenedzsment esettanulmány

Figyelem, a gyengébb idegzetűek inkább ne olvassák el ezt a bejegyzést!
A Ponyvaregény című filmben Jules és Vincent, a két bérgyilkos autóban utaznak és társalognak, hátsó ülésükön informátorukkal, Marvinnal, akit előzőleg begyűjtöttek. Vincent a pisztolyát lóbálva magyaráz, a fegyver véletlenül elsül, melynek hatására Marvin feje egyenletesen szétkenődik a hátsó szélvédőn és a belső kárpitozáson. Az autót pórul járt utasával együtt barátjukhoz, Jimmyhez viszik, beállnak vele a garázsba. Jimmy felesége viszont hamarosan hazatér, és addigra mindent el kell tüntetniük. Nem nagyon van ötletük, ezért a nagyfőnökhöz, Marsellushoz fordulnak segítségért. Tekinthetjük Marsellust projektszponzornak, aki úgy dönt, hogy krízismenedzsert küld a probléma megoldásához.

Mr. Wolf telefonon kapja meg a projekt definícióját, feljegyzi a címet, az érintettek neveit, valamint a tényt, hogy egy hulla van az autóban, fej nélkül. A változásmenedzsmentben oly fontos sürgősség érzésétől hajtva (sense of urgency) a 30 perc távolságra lévő helyszínre 10 perc alatt vállalkozik kiérni. Megérkezve lényegre törő kommunikációval bemutatkozik az érintetteknek: „Mr.Wolf vagyok. Problémákat oldok meg.” Jimmy se szaporítja a szót: „Az van nekünk.”


Wolf a jelenlévőkben is igyekszik kialakítani a sürgősség és a változtatási kényszer érzését. Még 40 perc áll rendelkezésre. Pozitív, bizakodó üzenettel lelkesíti csapatát: „bőven elég, ha azt teszik, amit mondok, amikor mondom.” Következő lépésként személyesen méri fel a helyzetet, azaz tekinti meg a problémát: az autót, megboldogult utasát, és a kettő fizikai kölcsönhatását.

Következő lépésben, a szituáció krízisjellegére tekintettel, autokrata stílusban delegálja a feladatokat, szedeti össze a szükséges erőforrásokat (tisztítószerek és törlőrongyok). Hevenyészett kockázatfelmérést készít a holttest elszállításával kapcsolatban, majd válaszintézkedéseket foganatosít: pokrócokkal terítik be az autót, és azokba csavarják be az elhunytat is.

Vincent sérelmezi, hogy lemaradt a „kérem” a feladatkiosztásnál. Mr. Wolf közli, hogy nem azért jött, hogy kérjen, hanem hogy megmondja, mit kell tenni. Indoklása szerint „Az idő itt most egy fontos faktor, ezért gyorsan gondolkodom, gyorsan beszélek, és arra van szükség, hogy ti pedig gyorsan cselekedjetek.” Ha nem kell a segítsége, elmehet. Természetesen Vincent elnézést kér, és időre befejezik a feladatot az elvárt minőségben.

Bár ez a blog mindent, csak nem az autokrata vezetési stílust népszerűsíti, mégis vannak olyan helyzetek, ahol a vezető repertoárjából pont ezt a megközelítést érdemes előhúzni.

Akit érdekel, itt a jelenet angolul:

6 megjegyzés:

  1. Na ez gyönyörű bejegyzés:-))))))))))))

    VálaszTörlés
  2. Tamas! Nagyon elvezetes volt a bejegyzesedet olvasni! A Ponyvaregeny egyebkent is alapmu es a hasonlat nagyon ertheto. Szuper!

    VálaszTörlés
  3. Azért legyünk őszinték: Mr Wolf magabiztossága mellett az is számított valamennyit, hogy az érintettek is érezték, nagy a baj...

    Ezen felül viszont irigyellek Tamás, hogy mindenben meglátod az esettanulmány lehetőségét... Valami óvodai szituáció a közeljövőben?

    Apáti Béla

    VálaszTörlés
  4. Zseniális megközelítés! Gratulálok!

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm a kedves szavakat! Jó volt az alapanyag. Nemrég gondoltam, hogy levetítem egy kapcsolódó tréningen, de aztán meggondoltam magam... :-)

    Gondolkodom valami óvodain, Béla!

    VálaszTörlés
  6. Én sose értettem, mi Wolf hozzáadott értéke a projekthez... teljesen evidens dolgokat mond, amit némi lélekjelenléttel és minimális józan ésszel bárki ki tud találni. Akinek meg az nincs, ne hadonásszon pisztollyal! Nem? :)

    VálaszTörlés