2011. január 17., hétfő

A férfiaknak annyi: a nők veszik át a vezető szerepet a mai gazdaságban

Az idén először több nő dolgozik az USÁ-ban, mint férfi, sőt a vezetők több mint 50%-a nő. Dominálják az orvosi, jogi, banki és könyvelői munkaköröket, és a 15 legnagyobb növekedéssel kecsegtető szakmából kettő kivételével az összeset. A manapság felsőfokú végzettséget szerzők között 60-40% az arány a nők javára. És a kegyelemdöfés: a fiatal nők többet keresnek, mint a fiatal férfiak. A recesszió pedig a férfiakat érintette mélyebben, mint a nőket. A 200.000 éves férfiuralom tehát a vége felé közeledik. Minderről Hanna Rosin számol be a TED-en 2010 decemberében közzétett, New Data on the Rise of Women című előadásában, melyre prezentációs blogger kollégám, dr. Németh Zoltán (Dr. Prezi) hívta fel a figyelmem.


Az utóbbi 40 évben az USA gazdasága polarizálódott: kikoptak a közepes szintű képességeket igénylő, kényelmes középosztálybeli életet lehetővé tevő állások, maradtak az alacsony szintű munkák kevés fizetéssel, és a magasan kvalifikáltak számára a vastag borítékok. Nemtől függetlenül csökkent a középső kategória, a két szélsőértéknél viszont a férfiak stagnáltak, a jól képzettek között viszont drasztikusan nőtt a nők száma.

Vajon mi ennek az oka? A múltban a gazdaság leginkább a termelésre fókuszált, manapság viszont leginkább szolgáltatási és információs gazdaságról beszélhetünk, ahol másfajta készségekre van szükség. Intelligenciára, nyugalomra, koncentráló képességre, nyílt kommunikációra, másokra való odafigyelésre és rugalmasságra. Az ideális vezető profilja is megváltozott, olyan embereket keresnek, akik serkenteni tudják a kreativitást, rá tudják venni a kollégákat, hogy együttműködjenek, csapatként dolgozzanak. És ezekben a készségekben a nők általában erősebbek. Sőt, nem csak a magasabb szintű készségeket igénylő munkák területén fordult a kocka: az alsóbb régiókban is azok a tevékenységek bővülnek leginkább, amelyek hagyományosan női feladatok: gyermekek és idősek gondozása, ételkészítés, stb.

Nem csak a felsőfokú végzettséget szerzők között vették át a vezetést a nők, a problémák korábban kezdődnek. Valamilyen okból kifolyólag a fiatal fiúk rosszabbul tanulnak, mint a lányok. Nem csak az USÁ-ban figyelhetők meg ezek a jelenségek: Indiában például a szegénységben elő nők gyorsabban tanulnak meg angolul, hogy call-centerekben dolgozhassanak, és Kínában is több nő indít manapság kisvállalkozást, mint férfi.

Azt gondolom, hogy magukkal a tényekkel nem nagyon lehet vitatkozni, és azzal is egyetérthetünk, hogy a szolgáltatás-gazdaság egyre nagyobb teret nyer, ahol a nőkre jobban jellemző készségekkel lehet érvényesülni. Ha azonban a nők valóban átveszik a férfiak szerepét a munka és a gazdaság világában, az további komplikációk forrása lehet. Bár természetesen sok feladatot átvehetünk a nőktől, illetve kiegyensúlyozottabb lehet a családon belüli munkamegosztás, gyermeket szülni sosem fogunk megtanulni, és a korai gyermekkorban az anya szerepét se tudja senki pótolni. Márpedig ebben az időszakban jó, ha a férfi képes a biztonságot és a megélhetést biztosítani – több gyermek vállalása esetén akár hosszabb időszakra is. És még egy dolgot említenék: vajon vonzóak maradnak a nők számára azok a férfiak, akik nem viselkednek klasszikusan „férfiként”? Mert valószínűleg azalatt a 200.000 év alatt ez a preferencia is bekódolásra került…

Kedves Nők, hajrá! Kedves Férfitársaim, gondoljuk át, miben kell fejlődnünk, hogy lépést tudjunk tartani a változásokkal, és a polarizált gazdaság kedvezőbb végpontján landoljunk.

10 megjegyzés:

  1. Ha már Kínában is elismerik majd az "emancipált" Női szerepet, akkor lehetségesnek tartom, hogy el kell gondolkodni...
    (Anita)

    VálaszTörlés
  2. Én mindig nagyon elszomorodom, mikor ilyen híreket olvasok. Annyira szeretném, ha a nő nő maradna, és a férfi férfi. Hölgyeim! Tanuljuk meg élvezni, hogy nőnek születtünk, tanuljuk meg élvezni az összes ezzel járó lehetőséget és engedjük meg a férfinak, hogy megőrizzék erejüket.

    VálaszTörlés
  3. A Férfiak ettől még lehetnek erősek, sőt...támogatniuk kellene a Nőket minden téren.
    Sajnos vagy nem sajnos, úgy alakul a világ, hogy szükség lesz a Nőket is bevonni a "játékba"...
    Nem hiszem, hogy csorba esne a Férfiak büszkeségén, ha a Nő is ellátna "Férfi feladatokat" és fordítva.
    (persze csak bizonyos kereteken belül, nyilván nem feltétlenül a gyesre gondoltam, bár hallottam már ilyenről is, és jól működött...)
    (Anita)

    VálaszTörlés
  4. Számomra a legérdekesebb meglátás nem is a nők térnyerése, hanem a következő gondolat: "kikoptak a közepes szintű képességeket igénylő, kényelmes középosztálybeli életet lehetővé tevő állások, maradtak az alacsony szintű munkák kevés fizetéssel, és a magasan kvalifikáltak számára a vastag borítékok". Ezen tényleg elmerengtem picit, és az is érdekes, hogy ez vajon mekkora polarizálódáshoz vezet? Megint lesz elit és plebs?

    Az, hogy változnak a férfi-női szerepek, nem igazán újdonság. A gazdaság mindig kierőszakolja a források optimális használatát, és hát ja, manapság a női rugalmasság, kompromisszumkészség és empátia kiaknázása kifizetődőbb, mint a harcos férfiszellem alkalmazása.

    Nem igazán szeretem azt az érvet, hogy "a nők maradjanak nők", mert nem arról van szó, hogy elveszítenék a nőiségüket, hanem arról, hogy éppen a nőiségüknek köszönhetően válnak sikeressé.

    Ettől a nők még szülhetnek és szoptathatnak gyerekeket... De talán tényleg vége annak, hogy a nőknek egyedül kellene a család és háztartás minden terhét cipelniük.

    Persze ez a folyamat a nőket megerősíti, a férfiakat viszont többféle módon és fronton is meggyengíti (presztízsvesztés, hagyományosan női és alárendeltebbnek ítélt szerepekbe kényszerülés, férfias értékek elvesztése vagy túlkompenzálása stb.) Nem írígylem a pasikat...

    (elnézést a hosszas fejtegetésért!!!)

    VálaszTörlés
  5. „A biológiai adottságokat is át kell írni”
    Kopp Mária lett a gender magyarországi képviselője : http://www.mindennapi.hu/cikk/tudomany/kopp-maria-lett-a-gender-magyarorszagi-kepviseloje/2011-01-17/1078

    VálaszTörlés
  6. Köszi Pistám, nagyon jó ez a Kopp Mária interjú, és jól passzol a bejegyzés témájához!

    Egyben örülök, hogy végre sikerült valami olyat felvetnem, ami reakciókat vált ki, köszönöm az értékes hozzászólásokat!

    VálaszTörlés
  7. Tamás, osztom a cikk végén írt gondolatait:
    - egy határon túl nem biztos, hogy vonzó a túl határozott, férfias viselkedést felvevő nő, illetve tud-e váltani, hogy otthon másként viselkedjen.
    - ugyanez a férfiakra is: a kapcsolatok hogy bírják ki, ha nem a férfi biztosítja a megbízható, anyagi hátteret, vagy csak kisebb arányban.

    Természetes és alapvetően nem probléma, ha több női vezető van, de ha ez tovább növeli a nők kevesebb gyermekvállalását és erősíti a nők karrierizmusát, akkor kevesebb gyerek születik (vagy az ő gyerekeik nem megfelelően lesznek felnevelve) és ezzel elérkezünk az ilyen országok népesedéspolitikájához. Kik pótolják a meg nem születendő gyerekeket, stb. Ez már egy másik téma.

    VálaszTörlés
  8. Kedves Gábor,
    Osztom a nézeted! Hiába szeretnénk mi nők nagyon sikeres karriert befutni, és férfias keménységgel helytállni, ez nem a mi dolgunk. Egy bizonyos határ után már nem. Én is azt gondolom, hogy azok a nők nem szülnek gyereket, vagy csak egyet, akiknek fontosabb a hivatásban elnyert siker. Tapasztalatom szerint az is gyakori, ugyan van több gyermek a családban ahol papa is mama is rengeteget dolgozik a sikerért, miközben a gyerekeket bébiszitter neveli, a házat házvezetőnő tartja rendben, stb. De akkor ki éli az életüket? Kitől fog a gyerek megtanulni biciklizni, főzni, barkácsolni, korcsolyázni, süteményt sütni, férfinak és nőnek lenni? Ha a gyerek nem érzi, hogy fontos a szüleinek, honnan fogja felnőttként érezni a fontosságát? Egész életében azért hajt majd, hogy felhívja magára a figyelmet, elnyerje a világ tetszését, mert be akarja tömni azt az űrt, amit a szüleitől nem kapott meg. De nyilván ez nem lehetséges semmilyen pótcselekvéssel, csak a szülői szeretettel és odafigyeléssel. Valóban ilyen gyerekeket akarunk a világban nevelni? Jó lenne megkérdezni egy-két nagy karriert befutott nőt (vagy akár férfit is), hogyan emlékszik az édesanyjára és az édesapjára? Vajon megérte-e a nagy siker a szülői közelséggel szemben? És megkérdezném ezeknek a nőknek a gyerekeit, hogy mit gondolnak, eleget kaptak az anyjukból? Természetesen a másik oldalt nézve nagyon hálás is lehet egy ilyen ember a szüleinek, hiszen pont az vezetett a sikerhez, ami a hiány maga.

    Láttam több olyan párkapcsolatot, ahol a klasszikus női-férfi szerepek felborultak. De nem azért, mert a férfi nem viszi le a szemetet, vagy nem segít a takarításban. Ennél többről van szó. Minden esetben hamarosan versengésbe fordul a párkapcsolat. A férfi legyőzve érzi magát egy ponton túl, hiszen elvették a családfenntartó szerepét. A nő egyre sikeresebb, egyre elfoglaltabb, így egyre kevesebb ideje marad a támogató szerepet betölteni otthon. Versenyeznie kell ahhoz, hogy a kemény vállalkozói világban talpon maradjon. Ettől aztán pont azt a puhaságát és lágyságát veszíti el, amitől a férfi erős lehet mellette. Lassan megszűnik kettejük között a tisztelet és az elismerés, és a szex is megszűnik, hiszen versenyeznek, nem támogatják egymást. Markánsan lecsökken a kiáradó és befogadó energia egyensúlya, hiszen mind a kettő kifelé törekszik. A férfi pánikbeteg lesz, esetleg félrelép oda, ahol puhaságot talál. A nő elkezd még erősebb és keményebb lenni, hiszen most már egyedül kell boldogulnia...
    Hát, én valahogy így látom a jövőt, ha a nők nem maradnak a helyükön, és a férfiak nem segítenek ezt a dinamikát megállítani, néhol visszabillenteni.

    Ahogy Gábor is írta, ez inkább folytatása az indított témának, de szerintem nagyon szorosan kapcsolódik hozzá.

    VálaszTörlés
  9. A legutolsó hozzászólással részben egyetértek, mert a mértékletesség, mint majdnem mindenben, fontos lehet.
    Viszont az a kérdés merült fel bennem a "szülői kép" kapcsán, hogy amikor egy családon belül a testvérek szinte egyforma neveltetésben részesülnek, hiszen ugyanarról a két szülőről beszélünk, na és a környezet is egyaránt megegyezik, akkor hogyan lehetnek a testvérek teljesen különböző emberek, akár a magánéletben, vagy a karriert illetően a későbbiekben(?)
    Ha a minta teljesen ugyanaz..
    Ezt a kérdést már többször feltettem magamnak is, és még számomra mindig nem egyértelmű a válasz.
    Plusz ez az egy mondat is nagyon megfogott:
    "Természetesen a másik oldalt nézve nagyon hálás is lehet egy ilyen ember a szüleinek, hiszen pont az vezetett a sikerhez, ami a hiány maga."
    Véleményem szerint, sokszor a szélsőséges példák lendítik előre az embert..
    Mert, vagy azt szeretnénk megmutatni, hogy mi is "olyanok" szeretnénk lenni, mint a szüleink, vagy pontosan az ellenkezőjét, hogy "olyanok nem"..és itt nem csak a konkrét "jó ill. rossz" példákra gondolok.
    Valamilyen szinten, most megkaptam a választ az előző kérdésemre, de biztos vagyok benne, hogy ennél még azért többről van szó.
    Általában amikor kikerülünk a családi megszokott környezetből, egészen más irányt vesz az életünk, és persze ezáltal minden megváltozhat, de a "kódolt minta" attól még "minta" marad.
    A "női-férfi" szerepekről pedig tartom továbbra is a véleményem.
    Na és a szükség is "nagy Úr"...
    (Anita)

    VálaszTörlés
  10. Érdemes megnézni a következő TED videót is, mert sok további gondolatot ad a témához:
    http://www.ted.com/talks/lang/hun/helen_fisher_tells_us_why_we_love_cheat.html

    Zoli

    VálaszTörlés