Problémamegoldás 5db „miért” kérdéssel

Akinek volt már 3 éves gyermeke, biztosan tudja, hogy a beszédtanulás egyik leghatékonyabb kérdése a „miért?” Nem csak arra jó, hogy a gyermek megtudja valaminek az okát, mert sok esetben nem is arra kíváncsi, hanem azt szeretné, hogy beszéljünk neki a világ dolgairól: Miért van ma kedd? Miért az a neve, hogy Peti? Apa, miért van neked fejed? Miért köd?

Nem csak a tanulásra jó ez a kérdés, hanem a problémamegoldásra is. A Toyota cég az utóbbi egy-két évtizedben eléggé belejött a sorozatgyártásba. Egy bizonyos Sakichi Toyoda nevű úriember fejlesztette ki számukra a 5 Whys módszert a problémák kiváltó okainak (root causes) feltárására, majd a módszer a cég termelési rendszerének alapjává vált. Később a Lean, a Kaizen és a Six Sigma is átvette.

Nem bonyolult a dolog, a „miért” kérdés ötszörös ismétlése segítségével a probléma természete és a megoldás is nyilvánvalóvá válik. Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója egyszer a kiszállítási központjukban egy munkavédelmi incidensről értesült, melynek során az egyik dolgozónak megsérült az ujja. Odament a táblához és alkalmazni kezdte a 5 Whys technikát.

- Miért sérült meg a munkatárs hüvelykujja?

- Mert elkapta a futószalag.

- Miért kapta el a futószalag az ujját?

- Mert a táskáját üldözte, amit elvitt a szalag.

- Miért üldözte a táskáját?

- Mert előzőleg rátette a futószalagra, és a szalag váratlanul elindult.

- Miért volt a táska a futószalagon?

- Mert asztalnak használta a szalagot.

Szóval azért sérült meg az ujja, mert szükség lett volna asztalra, de nem volt a környéken, és így a futószalagot használta e célra. A hasonló problémák elkerülése végett a megfelelő helyekre telepítettek asztalokat és frissítették a kollégák munkavédelmi ismereteit. (Forrás: www.schmula.com)

Persze ez a módszer sem mindenható, több kritika is érte. Például

• Hajlamosak lehetnek az emberek megállni a szimptómáknál, ahelyett, hogy mélyebb okokat keresnének
• Nem lehet olyan okokat vele feltárni, amelyek a vizsgáló személy ismeretein túlmutatnak
• Más-más kérdezők eltérő végeredményre jutnak ugyanannál a problémánál
• Jellemzően egy okot tárunk fel, pedig több dolog is vezethet a problémához

Mindenesetre elég érdekes, hogy sikeres nagyvállalatok (többek között) úgy fejlesztik szinte tökélyre termelésüket, hogy ötször megkérdezik ugyanazt. Újabb példa arra, hogy nem kell valaminek bonyolultnak lennie ahhoz, hogy jó legyen.