A 2010-es Magyarországi Coaching Kutatás eredményeit Komócsin Laura, az International Coach Federation magyar tagozatának elnöke prezentálta a KPMG-BME Akadémia üzleti reggelijén. A felmérés során mind a kínálati, mind a keresleti oldalt vizsgálták: 200 coach-ot és 200 megbízót és ügyfelet kérdeztek meg tapasztalatairól, véleményéről.
Az átlag coach 42 éves, 68% nő, 32% férfi. Mindössze 2 év coaching tapasztalattal bír, szemben a nemzetközi átlaggal, ami 12 év az ICF legutóbbi globális felmérése alapján. 5 évnél több coaching tapasztalattal csupán 13% rendelkezik. Egyszerre jellemzően 3 ügyféllel dolgozik párhuzamosan. Közel felének közgazdász végzettsége van, negyede tanár, 15%-a mérnök és csak 13% pszichológus, tehát nem mondhatjuk, hogy ők dominálnák a szakmát. Már több mint 10 hazai szervezet foglalkozik coach-ok képzésével.
Úgy tűnik, hogy a coaching az ebben utazó szakemberek többségének nem a fő tevékenysége, inkább kiegészítő munkalehetőség. A válaszadók kétharmadának csak a bevétele 10%-a származik ebből, és csak 1% él teljes mértékben coaching-ból.
A coaching alanyai fele-fele részben férfiak és nők, 28%-ban felsővezetők, 48%-ban középvezetők. A résztvevők és a megrendelők 80%-a legalább olyan jónak vagy még jobbnak ítélték a coaching-ot, mint korábbi tréning tapasztalataikat. A leggyakrabban 3-6 hónapos folyamatokat vettek igénybe. Ez az iparág is erősen Budapest-centrikus, a folyamatok 86%-a a fővárosban valósul meg.
A coaching igénybevétele legjellemzőbb az Észak-Amerikai és Nyugat-Európai tulajdonú vállalatokra, de hazai tulajdonban lévő szervezetek is igénybe veszik a szolgáltatást. A pénzügyi és a szolgáltatási szektorra a legjellemzőbb a coaching alkalmazása, míg az agráriumra, az egészségügyre és a közigazgatásra szinte egyáltalán nem.
A szervezetek közel kétharmada alkalmazott már coach-ot, legalábbis a válaszadók közül. A fennmaradó egyharmad különféle okokból utasítja ezt el: 31%-nak túl drága, 22%-nak nincs szüksége rá, 12% szerint nehezen mérhető az eredménye, és 10% nem talált még megfelelő szolgáltatót.
A coach-ok kiválasztásában a legfontosabb szempontok között említik a személyes szimpátiát, a coach korábbi szakmai tapasztalatát, a coach-végzettséget, az üzleti tapasztalatot és a személyes ajánlást. A legkevésbé érdekli a válaszadókat a coach eredeti végzettsége vagy életkora. Azért ha megkérdezzük őket, átlagosan 41 éves coach-ot szeretnének, amibe pont beletrafál a kínálati oldal 42 éves átlagéletkorú mintapéldánya.
Mennyibe kerül manapság a coaching óránként? 2008 óta némileg emelkedtek az árak. Nyílván jelentős a szórás, de egy felsővezetőkkel foglalkozó executive coach átlagos óradíja kb. 55.000 Ft , a business coach-é kb. 33.000 Ft , míg a jellemzően magánszemélyeknek szolgáltató life coach-ok díja 15.000 Ft körül mozog. Egy-egy alkalom 1-1.5-2 óra időtartamú.
Szóval mind a piacnak, mind a coach-oknak még bőven van tere a fejlődésre, az érésre és a tapasztalatgyűjtésre. Ez a tevékenység még az USÁ-ban is felfelé ívelő ágban van, tehát várhatóan Európában, és ezen belül Kelet-Európában is komoly lehetőségeket tartogat a következő évtizedekre.
ki korán kell, cikket ír :-) ... köszönöm Tamás az összefoglalást ... érdekes számok, amik azt sugallják, hogy coachingról, mint szakmáról a magyar piacon még nem lehet beszélni ... 198-an másodállásban, kiegészítő szolg.ként vagy hobbiból és csak 2-en foglalkoznak ezzel full time-ban (?!) ...üdv, dzs
VálaszTörlésÚgy hozzászokik az ember, hogy a gyerekei korán kelnek, hogy aztán még korábban kel...
VálaszTörlésNekem is szemet szúrt a 2 vs 198 arány. Persze nem tudom, hogy aki mást is csinál, az milyen arányban teszi ezt. Lehet hogy van 30 olyan coach, aki nagyrészt ebből él, de pl. tart x db tréninget vagy végez y db fejvadász keresést,stb.
Azért megjegyzem, hogy a kutatás 200 coach-ot kérdezett meg, de ez nem az összes. Egyes becslések szerint kb. 700-1000 lehet. Nem tudom, hogy ezek az arányok igazak-e a többiekre, vagy csak erre a bizonyos mintára.