A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elmélet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elmélet. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 21., szerda

Legyen saját vezetéselméleted!

Az a veszélyes dolog a vezetési elméletek alkalmazásánál, hogy könnyen menedzsment bullshit válhat belőlük, ha nem fordítja le a vezető a saját nyelvére, nem teszi kézzelfoghatóvá — tudjuk meg Doug Sundheimtől a Harvard Business Review blogján írt cikkéből. A való életben, amikor valami helyzet adódik, akkor az emberek "nem az ötszintes háromszögeket, a négyablakos mátrixokat vagy a három koncentrikus kört követik, hanem a másik embert". Természetesen érdemes mások gondolatait és elméleteit elolvasni, leginkább azért, hogy a saját tapasztalatainkkal kombinálva ki tudjon forrni a személyre szabott elképzelésünk a vezetésről.

Az elméletek szó szerinti alkalmazása helyett sokkal hasznosabb, ha vesszük a fáradságot és néhány fő pontban leírjuk a saját vezetési elképzeléseinket, credonkat, hitrendszerünket. Lehet, hogy nem lesz olyan frappáns, mint egy híres és népszerű elméletalkotó teóriája, de mi feltétlenül hitelesebben tudjuk képviselni a mindennapokban.

Vonulj el egy csendes sarokba egy papírral és tollal, írd a lap tetejére a következőt: "A vezetéssel kapcsolatban abban hiszek, hogy…" Aztán jegyezd fel, ami eszedbe jut, aludj rá néhányat, majd folyamatosan finomítsd, amíg nem vagy vele elégedett.

Köszönet Németh Gergelynek a HBR blogbejegyzés megosztásáért.

2012. augusztus 6., hétfő

Vezetés egy bizonytalan korban


Az MIT Sloan School of Management négy professzora, köztük Deborah Ancona és a tanuló szervezetekkel kapcsolatban ismertté vált Peter Senge 2005-ben publikáltak egy vezetési keretrendszert Leadership in an Age of Uncertainty címmel. Korábbi vezetéselméleti munkákat integráltak, és arra igyekeztek fókuszálni, amit a vezetők tesznek a gyakorlatban, és nem a személyes tulajdonságokra. Azóta csak még bizonytalanabb lett a világ, 2005 kutya füle volt ehhez képest.

Néhány alapvető feltételezésből indultak ki:
  • A vezetést meg kell osztani, mert az nem a vezérigazgató privilégiuma. A szervezet minden szintjét át kell hassa a vezetés.
  • A vezetés személyes és folyamatos fejlődést kíván. Nem csak egyféle módon lehet vezetni. A meglévő képességeink felhasználásával kell vezetnünk, de folyamatosan dolgozni azon, hogy képességeink fejlődjenek és bővüljenek.
  • A vezetés egy változást létrehozó folyamat. A vezetés arról szól, hogy megvalósulnak dolgok, az adott kontextus függvényében. Míg a vezető az egyik esetben központi szerepet játszik a változási folyamatban, más esetekben olyan környezetet hoz létre, ahol a kollégák felhatalmazva érzik magukat a cselekvésre.
  • Vezetési kompetenciánk fejlődéséhez idő kell. Gyakorlás, reflektálás, szerepmodellek követése, visszajelzés és ismeretszerzés egyaránt szükséges hozzá.
Vezetői keretrendszerük négy plusz egy elemből áll. Szerintük egy bizonytalan korban folyamatosan foglalkozni kell ezekkel a tevékenységekkel: