Miért nehéz fogást találni a célokkal kapcsolatos kognitív torzításokon?

Az emberek hajlamosak arra, hogy egy-egy nagyobb lélegzetű feladat vagy projekt esetében túlzottan optimisták és magabiztosak legyenek, ezáltal az idő- és erőforrás-szükségletet, valamint a különféle kockázatokat alulbecsüljék. Sokszor megfigyelhettük, hogy a nagy projektek általában jelentősen megcsúsznak, a tervezett büdzsébe pedig nem férnek bele. De elég egy magánjellegű építkezésre vagy felújításra gondolni: a legritkább esetben fordul elő, hogy ne kerülne sokkal többe és tartana számottevően tovább, mint eredetileg reméltük. Aztán legközelebb is beleesünk ugyanebbe a csapdába, a saját, konkrét, korábbi tapasztalataink ellenére.

Könnyű lenne azt mondani, hogy következő alkalommal alapos kockázatelemzést érdemes végezni a projekttel kapcsolatban, és ennek segítségével reálisabb határidőt és költségvetést meghatározni. Vagy az előző tanulságok alapján puffereket beépíteni a folyamatba, hiszen úgyis túl fogjuk lépni a tervezett kereteket.

Egy felső vezető vagy egy tulajdonos nézőpontjából azonban több kérdőjelet is felvetnek a fenti megoldások, például:

• ha sokat rágjuk a kockázatokat, a nehézségeket és a bizonytalanságokat, akkor a végén elmegy a kedvünk tőle, hogy egyáltalán belefogjunk

• gyakran a kollégák eleve azzal fogadnak egy ambiciózusabb vagy merészebb elképzelést, hogy miért nem lehet megcsinálni, amire az alaposabb kockázatelemzés még inkább ráerősít

• a feladatok olyanok, mint a gázok: kitöltik a rendelkezésre álló teret; így ha puffer időt tervezünk be, azzal eleve kitoljuk a megvalósítás idejét

• az ügyfelek, vevők elvárásainak nem felelnek meg a hosszas határidők, és lesznek olyan beszállítók, akik bevállalják gyorsabban (amit aztán persze nem tartanak)

Nem ússzuk meg tehát a szervezetre szabott, közös gondolkodást arról, hogy a célkitűzéshez, tervezéshez kapcsolódó kognitív torzításokon (optimism bias, overconfidence, planning fallacy, hard-easy effect, illusion of control) miként lehet fogást találni. Ha tudatában vagyunk az emberi működés efféle jellemzőinek, és nem akarjuk magunkat és külső/belső ügyfeleinket becsapni, úgy kell reálisabb terveket készíteni, hogy közben ne menjen el a kedvünk az egésztől, ne ragadjunk bele az analízis-paralízis rágógumijába, és versenyképesek is maradjunk. Easier said than done… De nem is lehetetlen.

• • •

Töltsd le ingyenesen vezetéssel kapcsolatos e-könyveimet a Tudatos Vezetés blog főmenüjéből! Itt az első, a második, a harmadik, és a bonus track, a "menedzsment haiku" gyűjtemény. Dr. Dobay Róbert kollégám innen letölthető e-könyvében a veszélyes féligazságokról, "bevált" HR gyakorlatokról rántja le a leplet. Írtam továbbá szabadon elérhető e-könyvet saját életünk tudatosabb irányításáról és az élvezetesebb és eredményesebb tanításról, azokat is figyelmedbe ajánlom.