Két indoklási hiba, ami gyakran megtéveszt a döntéshozatalban

Hadd válasszak ki ma kettőt a kétszáz kognitív torzításból, amivel az agyunk szisztematikusan be tud csapni bennünket, amellett, hogy egyébként sok esetben rendkívül hasznos munkát végez a helyzetek megítélése és a döntéshozatal felgyorsításával.

Az egyik ilyen torzítás, amikor egy történést, eseményt, jelenséget, eredményt egyetlen okra vezetünk vissza (single cause fallacy), pedig egy összetettebb kontextusban esélyes, hogy lesznek ott más dolgok is a háttérben. Ráadásul az is bonyolíthatja a kérdést, hogy vajon a különféle okok milyen arányban játszottak szerepet. Mondjuk a kedvezőtlen időjárásnak tudják be az alacsonyabb foglalásszámot a vízparti szállásadók, pedig könnyen lehet, hogy az árképzésük is szerepet játszott, vagy a vásárlóerő csökkenése, esetleg a külföldi vendégek elmaradása kapcsán az országimázs aktuális állapota, vagy épp más nyaralóhelyek vonzerejének növekedése vagy megközelíthetőségének könnyebbé-olcsóbbá válása. Ez csak egy példa, de a mindennapokban, mind a magánéletben, mind a munkahelyen gyakran megfigyelhető, hogy akár mi, akár mások túlzottan leegyszerűsítő módon egyetlen okkal igyekszünk indokolni. Pedig ez igen könnyen félreviheti a helyzet kezelése érdekében hozott döntéseinket.

A másik ugyancsak tipikus szituáció, amikor anekdotákkal támasztjuk alá az ítéletünket, teljesen függetlenül az adatoktól. Mondjuk megállapítjuk, hogy sok mostanában a leépítés, mert két ismerősünk is így járt. Vagy ellopták az autóját a családban valakinek, ezért nyakunkon érezzük a bűnözők hűvös leheletét, miközben egyébként évről évre minimálisra csökkent az autólopások száma.

Mit tudunk olyankor tenni, amikor észrevesszük magunkon, másokon vagy a csapaton, hogy fennáll a veszélye eme kognitív torzítások banánhéján való elcsúszásnak? Azt hiszem, itt a kritikus gondolkodást néhány egyszerű kérdés előhívhatja. Például: Milyen más ok állhat még a háttérben ezen kívül? Ezek közül melyeknek lehet a legnagyobb hatása? Úgy tűnik, hogy egyetlen eset alapján indokolunk/általánosítunk. Hogyan tudnánk pontosabban körbejárni ezt a kérdést? Honnan szerezhetnénk további bizonyítékokat vagy adatokat?

Az emberekkel kapcsolatos, kevésbé megfogható helyzetekre és történésekre vonatkozó ítéletalkotásunknál igencsak jellemző mindkét torzítás. Amikor azt próbáljuk megérteni, hogy miért viselkedett valaki úgy, ahogy, mi lehet a motivációhiányának hátterében, mi akadályozza a jó teljesítmény elérésében, vagy épp mi az oka, hogy nem sikerül vele megértenünk egymást, gyakran belefutunk. Érdemes tehát magunkkal kapcsolatban is elővenni a kritikus gondolkodást, és akkor is, amikor vezetőtársainkkal vagy kollégáinkkal folytatott beszélgetések során megérezzük az efféle torzítások szagát.

• • •

Töltsd le ingyenesen vezetéssel kapcsolatos e-könyveimet a Tudatos Vezetés blog főmenüjéből! Itt az első, a második, a harmadik, és a bonus track, a "menedzsment haiku" gyűjtemény. Dr. Dobay Róbert kollégám innen letölthető e-könyvében a veszélyes féligazságokról, "bevált" HR gyakorlatokról rántja le a leplet. Írtam továbbá szabadon elérhető e-könyvet saját életünk tudatosabb irányításáról és az élvezetesebb és eredményesebb tanításról, azokat is figyelmedbe ajánlom.