Túlzott magabiztosságot eredményező kognitív torzításaink

Ahogy Daniel Kahneman, közgazdasági Nobel-díjas pszichológus leírta, kétféle gondolkodási mód egyikét alkalmazzuk a mindennapokban. Az egyik automatikus, nem tudatos, intuitív, gyors és nagy kapacitású, míg a másik akaratlagos, tudatos, logikus, elemző, de igencsak korlátozott a teljesítménye, ráadásul eléggé energiaigényes. Felettébb hasznos, hogy a napi üzemmenet és a döntéseink, értékítéleteink többségéről az autopilot gondoskodik, különben hamar ledobná az agyunk a láncot. A bibi ott van csak, hogy a gyors és automatikus gondolkodásunk hajlamos szisztematikusan ugyanazokra a banánhéjakra rálépni, ezeket nevezi a tudomány kognitív torzításoknak vagy előítéleteknek (biases). Nem mindig és nem mindenki fut rájuk, de ahhoz kellően sokan és sokszor, hogy érdemes legyen velük foglalkozni. Van belőlük vagy kétszáz fajta, és elég nehéz rajtuk fogást találni, ha kezdeni akarunk velük valamit, hiszen pont az a legfőbb jellemzőjük, hogy nem tudatosak.

Ebben az írásban szeretném néhány olyan torzításra felhívni a figyelmet a túlzott magabiztosság tárgykörében, amelyekre a viselkedéstudomány szerint az emberek inkább hajlamosak. A tudatosítás talán segíthet abban, hogy észrevegyük, amikor egyik-másik gondolatunkra túl sok bizonyíték nem áll rendelkezésre, tehát nem biztos, hogy pontosan leírják a valóságot:

• Illusory superiority, azaz úgy véljük, hogy jobbak vagyunk másoknál vagy az átlagnál 

• Objectivity illusion, azaz objektívebbnek gondoljuk magunkat, mint másokat 

• Illusion of validity, azaz túlértékeljük az értékítéletünk pontosságát

• Planning fallacy, azaz feladatok, projektek időigényét, költségvonzatát és a potenciális kockázatokat is alulbecsüljük, még a korábbi tapasztalataink ellenére is

• Illusory correlation, azaz a véletlen egybeeséseknél (események, cselekedetek) korrelációt feltételezünk 

• Illusion of control azaz azt hisszük, hogy nagyobb hatásunk van a külső eseményekre, mint amennyi ténylegesen lehet 

• Illusion of transparency, azaz túlértékeljük, hogy mások mennyire érzékelik pillanatnyi mentális állapotunkat, és azt is, hogy mi mennyire értjük másokét

• „I’m not biased” bias, azaz szerintünk nem hatnak ránk ezek a torzítások :-)

A felsorolt torzítások még jellemzőbbek azokra, akik egyébként is magabiztosak.

Ha képesek vagyunk saját magunkkal szemben is alkalmazni a kritikus gondolkodást, ha megvizsgáljuk, hogy adatokkal, konkrét tényekkel és tapasztalatokkal is alá tudjuk-e támasztani a gyors és intuitív értékítéletünket, akkor képesek lehetünk a torzítások mértékén csökkenteni, vagy akár az első megítélésünket felülbírálni.

• • •

Töltsd le ingyenesen vezetéssel kapcsolatos e-könyveimet a Tudatos Vezetés blog főmenüjéből! Itt az első, a második, a harmadik, és a bonus track, a "menedzsment haiku" gyűjtemény. Dr. Dobay Róbert kollégám innen letölthető e-könyvében a veszélyes féligazságokról, "bevált" HR gyakorlatokról rántja le a leplet. Írtam továbbá szabadon elérhető e-könyvet saját életünk tudatosabb irányításáról és az élvezetesebb és eredményesebb tanításról, azokat is figyelmedbe ajánlom.