Száz amerikai diplomaosztó beszéd lényege lepárolva

Bruce Feiler vette a fáradságot és végigelemzett 100 db diplomaosztó beszédet, amit híres és elismert emberek tartottak amerikai egyetemeken. Kétségkívül valószínűbb, hogy a végzős hallgatók ténylegesen meghallgatják a hamuba sült pogácsa mellé a batyujukba pakolt gondolatokat, ha azt történetesen nem a rektor vezeti elő, hanem mondjuk J.K. Rowling, Larry Page, Natalie Portman vagy Taylor Swift. Hogy aztán gyakorol-e bármi hatást rájuk, amit ott és akkor mondanak nekik, az már egy másik kérdés. Miként az is, hogy vajon egy-egy műfaj világsztárjának utólagos bölcsessége az ő jelenlegi nézőpontjából mennyit segít bárki másnak abban, hogy azokat felhasználva bámulatos sikereket érjen el. Arról ugyanis nem szól a fáma, hogy hányan csinálták kábé ugyanezeket a dolgokat, akikből nem lett se globális vállalat alapítója, se hollywoodi színész vagy popikon, se nem vált a kiadók által százszor visszautasított íróból meseszerűen a világ egyik legolvasottabb, dúsgazdag kortárs szerzője.

Nem húzom tovább az időt, íme a négy tanács, ami a legjellemzőbb mintázatként kirajzolódott a száz beszédből: (1) álmodj nagyot, (2) dolgozz keményen, (3) kövess el hibákat, és (4) legyél kedves másokkal. Hát szimpatikusnak szimpatikus, az biztos.

Ha azt nézzük, hogy ezeket a beszédeket kiemelkedően eredményes emberek tartották, akkor az első három hozzávaló elég logikusnak tűnik. Akik nagyon sikeresek, azokkal ez jellemzően nem véletlenül történik, hanem nagyra törő elképzelésekkel bírnak. Amennyiben szeretnének lépéseket tenni abba az irányba, az igen sok erőfeszítést kíván, ráadásul hosszú éveken át, kitartóan kell tolni. És aki csinál valamit, az hibázni is fog természetszerűleg, hiszen annak igen kicsi a valószínűsége, hogy mindent egyből eltaláljon. Az emberek nagy többsége (beleértve saját magamat is) nem teszi maga számára túl magasra a lécet, nem végzi el az átugrásához szükséges hatalmas mennyiségű munkát, nem kell neki naponta felkelnie a földről, leporolnia a ruháját, megigazítani a koronáját és továbblibbenni, ezért nem is igen fog a legkiválóbb ezrelékekbe tartozni soha. Hogy a kedvesség vajon mennyire korrelál a kiemelkedő eredményekkel, nem tudom, de csodálkoznék, ha túl erős lenne a kapcsolat. Persze ha valaki sikeres, de nincs elszállva magától, az felettébb rokonszenves.

Jó kérdés, hogy ha álmodunk valami nagyot, dolgozunk rajta keményen, mindeközben elkerülhetetlenül megbotlunk egy csomószor, ráadásul kedvesek is vagyunk másokkal, vajon az mennyire garantálja az orbitális sikert. Daniel Kahneman, közgazdasági Nobel-díjas pszichológustól tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk alulbecsülni a szerencse szerepét. Ő azt mondja, hogy a siker = tehetség + szerencse, a nagy siker = egy kicsivel több tehetség + sok-sok szerencse. A magam részéről azt figyeltem meg az elmúlt évtizedekben hétköznapi embereken, tehát nem sztárokon, hogy a kitűzött célok szintje, a befektetett energia és a kockázatvállalás (azaz hogy nyitottak a hibákra, nem tudnak mindig biztosra menni) hármasa tényleg egyenesen arányos az elért eredményekkel hosszú távon. Úgyhogy végül is nem rosszak ezek a tanácsok, akármennyire kézenfekvőnek hangzanak. Felfogni könnyű, a gyakorlatba ültetni és ennek megfelelően élni az életet hosszú távon, már sokkal nagyobb kihívás.

• • •

Töltsd le ingyenesen vezetéssel kapcsolatos e-könyveimet a Tudatos Vezetés blog főmenüjéből! Itt az első, a második, a harmadik, és a bonus track, a "menedzsment haiku" gyűjtemény. Dr. Dobay Róbert kollégám innen letölthető e-könyvében a veszélyes féligazságokról, "bevált" HR gyakorlatokról rántja le a leplet. Írtam továbbá szabadon elérhető e-könyvet saját életünk tudatosabb irányításáról és az élvezetesebb és eredményesebb tanításról, azokat is figyelmedbe ajánlom.