Az igazi csapatmunka legális drog

Önmagában az, hogy többen vagytok egy csoportban, osztályon vagy vezetői teamben, és mindenki szépen csinálja a maga feladatát, nem jelent igazi csapatmunkát. Akkor sem, ha elvben értik az emberek, hogy egy hajóban eveztek, és a nap végén hatással lesz a terület vagy a szervezet eredményeire, amit ténykednek. Igazi csapatmunkáról akkor beszélhetünk, ha van olyan közös cél, amire mindenki feliratkozik, hozzáteszi a saját, egyedi erősségeit, a tagok őszintén elismerik társaik jó teljesítményét, de bátran szóvá teszik azokat az észrevételeiket, amivel jobbá lehetne tenni az egyéni vagy a közös produktumot (vigyázat, nem minősítéseket közölnek, hanem érdemi javaslatokat tesznek). Továbbá mernek egymás felé elköteleződni, a vállalásaikat le is szállítják, ha pedig valaki mégse így tenne, akkor emlékeztetik az eltérésre. De nem azért, hogy tetemre hívják, hanem azért, hogy mielőbb megoldás és teljesítés legyen belőle, a jövőben pedig nagyobb eséllyel elkerüljék a hasonló problémákat. Akinek adódott már lehetősége igazi csapatmunkában részt venni, az újra és újra csillapíthatatlan vágyat érez rá. Egyrészt azért, mert szuper flow élmény, másrészt azért, mert lényegesen komolyabb dolgokat lehet közös erővel elérni, mint amire az ember magában képes lenne.

A mi munkánkban sok az egyénileg végzendő feladat (tanácsadás, workshop facilitálás, tréning, coaching, team coaching), és arányaiban kevesebb, ahol kis méretű csapatok működnek együtt (változásmenedzsment folyamatok, termékfejlesztés, marketing, értékesítés). A kollégákban felmerült igény miatt van továbbá opcionális co-working (egy helyen dolgozás, mivel amúgy nincs irodánk), immáron rendszerbe foglalva, kéthetente. Ezen túl nagyon fontos, hogy a teljes csapatunknak is legyenek közös élményei (negyedéves offsite-ok, fun-only programok), de az is, hogy dolgozzunk valamin mindannyian. Erre ad lehetőséget a karácsonyi zene és videó elkészítése, ami viszonylag komoly projekt, mind erőfeszítésben, mind időben. Nem termel árbevételt, mégis fontos nekünk, hiszen amellet, hogy jó szórakozás, a csapatkohéziót erősíti az együttdolgozás a projekten.

Idén már az augusztusi kerti sütögetésen bedobta Robi a javasolt zeneszámot, majd pedig ott és akkor voltak jelentkezők az extra kihívásra, hogy saját szöveg készüljön rá, céges karácsonyi parti témában. Jó páran összegyűltek egy kávézóban, és régi iskolai emlékeik alapján a harmonika-módszerrel írták a sorokat. Aki pedig erőt érzett magában, főleg aki elénekelni tervezte, részt vett ezután a finomításban, reszelgetésben. Ezzel párhuzamosan a hangszeresek (basszusgitár, elektromos gitár, ukulele, szaxofon) önállóan kezdték a saját részüket megtanulni, a csapat DJ-je pedig összerakta a struktúrát és a dob alapot. Viszonylag felkészülten érkeztünk tehát az első próbára. Három félnapot foglaltunk le a zene összerakására, felvételére, valamint a videó alapanyag előállítására (a helyben kitalált koncepció alapján). Felmerülhet a kérdés, hogy miként tud ebben részt venni, akinek nincs zenei múltja vagy affinitása. Hát például ütőhangszereken képes bekapcsolódni, vagy videózik, és/vagy poénokkal szórakoztatja a többieket. A harmadik nap végére összeálltak a nyersanyagok, jöhetett először a zenei sávok keverése, akár szótag- vagy hangszintű csiszolgatása, számtalan közbülső verziónál a visszajelzés kérése az erre fogékony csapattagoktól, majd a végén a mastering, és annak is jó pár változata, amíg ki nem jött belőle, ami ebből az alapanyagból kábé kihozható. Végül pedig ugyanez a folyamat ment végig a videónál, rengeteg verzió, visszajelzés, reszelgetés, véglegesítés. Nagyjából két héten át tartott az utómunka, mire a vállalhatónak tartott utolsó verzió megszületett. Nagyszerű volt látni, miként lett egy gondolatból, minden kolléga hozzájárulásával, egy olyan videoklip, amit ki mertünk tenni a világ elé. Nem profi zenészként és filmesként, hanem változásmenedzsment és vezetőfejlesztési szakemberekként. 

Természetesen nem minden feladathoz adekvát megközelítés a csapatban dolgozás, illetve az egyéni preferenciák is eltérőek ebben a tekintetben. Én például képtelen lennék másokkal közösen írni, de vannak olyan sikerkönyvek, amelyeket csapatok együtt írnak. Olyat viszont mi is szoktunk csinálni, hogy egy-két kollégával ötletelünk a tartalomról, utána megírom a nyers változatot, a végén pedig közösen véglegesítjük. Az Act2Manage mikrotanulási tartalmak egy része például így készült.

Nem csak a zenélésben, hanem a termékfejlesztésben is rendre megtapasztaljuk, hogy olyan végeredményt tudunk előállítani, amit korábban egyedül gondolni se mertünk volna. Ezért állítom, hogy rá lehet kattanni a cuccra. De ez legalább nem káros se az egészségünkre, se a környezetünkben élőkre.

Bár hasonló klip készítését nem vállaljuk ügyfeleink számára (szerencsére), Tudatos Vezetés II. programunkkal erősségalapon és munkakontextusban tudunk segíteni abban, hogy számottevően erősödjön nálatok is a csapatkohézió.

Íme a videó, ha már ennyit írtam róla: