Mivel a nyári hónapok számomra jelentős mértékben a mozgásról szólnak, illetve a hosszú kilométerek közben van leginkább lehetőségem elmélkedni, a blogbejegyzés ötleteket is gyakran ezekből a tevékenységekből merítem. Nemrég a rendes reggeli biciklis körünk egyik társalgása forgott akörül, hogy vajon mi mindenen múlik, mennyire megy jól aznap a tekerés. A kerékpárnál viszonylag egyszerűen megítélhető a teljesítmény, mivel ugyanazzal az eszközzel kell adott súlyú testet meghatározott távolságra elvonszolni. A teljesítmény abban mutatkozik meg, hogy mindez mennyi időt emészt fel: akkor magasabb a teljesítmény, ha hamarabb érünk vissza a reggelizőasztalhoz. Azok a tényezők, amelyeken leginkább múlik a dolog, bizony a munka világában is értelmezhetők (ha nem érdekel a személyes biciklis szál, elég, ha a vastag betűs kérdéseket mérlegeled):
Nekem speciel van, ki más lenne, mint egy Béla. Egyrészt sokkal kisebb valószínűséggel skippelünk egy napot, ha már a másiknak beígértük, hogy megyünk. Másrészt, mivel a szóban forgó Béla erősen teljesítménymotivált, legalább 10 százalékkal magasabb az átlagsebességünk együtt, mint amikor külön megyek.
2. Mennyi időt fektettél az utóbbi hónapokban/években a gyakorlásba?
Bár elég magától értetődő, mégsem vesszük feltétlenül figyelembe, hogy a teljesítményfokozás árát bizony gyakorlás formájában meg kell fizetnünk. Sokkal jobban bírjuk a hegyet huszadszorra, mint először, és a síkot is, húsz hegy után. A munkában gyakran hiszik, hogy pár alkalommal végzett tevékenység után már érdemlegesen nő a teljesítmény, de sajnos ez ott sem így van. Ahogy a kollégáimnak szoktam mondani, gyűjteni kell a futott kilométereket átvitt értelemben is.
3. Megvan-e a teljes figyelem, az egyértelmű fókusz?
Amikor az én Béla barátom megáll először a kisboltnál müzliszeletet venni, aztán nagy örömmel felfedezi egy halat terítő horeca értékesítő kisteherautóját és szóba elegyedik a vásárlás lehetőségéről, majd pedig az illető által alternatív javaslatként felvetett Győri “ELŐRE” Halászati Termelőszövetkezet lerakatának kínálatát vesszük szemügyre, a szintidőnk a pontyhoz hasonlóan megy a levesbe.
4. Kialudtad-e magad rendesen?
Bizony sokat számít, egyszerűen árnyékai vagyunk önmagunknak, amikor túl keveset alszunk, arról nem is beszélve, ha ebből rendszert csinálunk. Tök mindegy, bicikliről, tanulásról vagy munkáról van szó.
5. Szétütötted-e magad előző este evéssel-ivással?
Hát bizony, ha előző nap belecsapott valamelyikőnk a lecsóba, a másnap reggeli sportolás során finoman szólva is elég halovány teljesítményt képes nyújtani. Próbáljon valaki meggyőzni, hogy a munka frontján nem ugyanez a helyzet hasonló szituációban…
6. Vannak-e beiktatva pihenőnapok?
Három de maximum négy egymást követő biciklis nap után érdemes egyet kihagyni, mert utána sokkal jobb erőben vagyunk a következő alkalommal. Nem lehet ész nélkül tolni folyamatosan. Én már teszteltem a munkában is mindkét verziót a sok év alatt, és nem kérdés, hogy nem lehet heti 4-5 napon át egyenszilárd minőségű tréninget tartani, különösen nem hétről hétre.
7. Megfelelően karban van-e tartva az eszköz, amivel a tevékenységet végzed?
A biciklinél ez viszonylag egyszerű két tétel: felpumpálod-e a kereket a szükséges nyomásra, és beolajozod-e rendszeresen a láncot. Ha nem teszed, az jelentősen rontja az eredményt, vagy lényegesen fokozza a küzdelmet.
8. Van-e rövid távú cél, és van-e értelme/fontossága számodra az egésznek?
Általában már előző este, de legkésőbb induláskor meghatározzuk, milyen kört megyünk. Így az ember jobban be tudja osztani az erejét, és lelkileg is arra készül, ami várni fogja. Nem mindegy, hogy egy rövid menetről van szó, vagy a szokásos mennyiség duplájáról, esetleg a dombok között fogunk 6 db hegyre felmászni. Az értelem frontján pedig az tud sokat segíteni, leginkább a felkelésben és az elindulásban, ha emlékeztetjük magunkat, miért is kell ez az egész nekünk. Számomra az egészségmegőrzés és a töltekezés adja a hosszú távú motivációt.
9. Neked való-e a dolog egyáltalán?
Gyorsabban fejlődsz és jobban tudod a teljesítményedet fokozni bármiben, amihez van affinitásod és amit kedvelsz. Ezáltal több örömöt is lelsz az egészben, és az elkerülhetetlen nehézségek leküzdéséhez is nagyobb valószínűséggel fogsz erőt gyűjteni. Nekem például a “B” oldalra fordításkor úgy jött a bicikli elő, hogy felidéztem: kb. 20 évvel korábban éveken át örömömet leltem benne.
10. Milyen hozzáállással indulsz neki?
Igencsak meghatározó, hogy mit magyarázunk magunknak, amikor belevágunk az aznapi penzumba. Nem mindegy, hogy átmozgatásnak tituláljuk, vagy az a tervünk, hogy ezt most megnyomjuk. Nagyjából az valósul meg, amit kimondunk az elején. Ha a nap elején gürcölésre, gályázásra vagy igahúzásra asszociálunk a munka kapcsán, kis eséllyel fogunk flow élményt átélni a munkában.
Természetesen a teljesítményfokozásnak vannak bőven további lehetőségei és befolyásoló tényezői, és azokat a profik mind nagyon komolyan is veszik, leginkább a sportban, de számos más területen is. Egyszerűen azért, mert mindent igyekeznek bevetni, amivel versenyelőnyre tehetnek szert. Mondjuk én például a biciklizésben nem kívánok versenyelőnyre gyúrni senkivel szemben, azonban az kristálytiszta számomra, hogy ha jól akarok teljesíteni a munkában, akkor bizony mind a tíz fenti tényezőre oda kell figyelnem. Talán neked is érdemes lehet megfontolni egyiket-másikat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.