Hogyan kell vezetni a nőket?

Most, hogy ezzel a meglehetősen kattintásvadász címmel idecsábítottalak, el kell árulnom, hogy az alábbi iromány nem fog semmiféle tudománytalan spekulatív baromsággal előállni a nők vezetésével kapcsolatban, sem pedig férfisoviniszta okoskodást nem fogsz benne találni, amin jól felháborodhatnál. Néhány hete az egyik programrésztvevőm (nő) átküldött egy vezetéstörténeti szempontból felettébb érdekes dokumentumot, pontosabban egy tájékoztató füzetet, amit az 1940-es években terjesztettek az USÁ-ban, mivel akkortájt jelentek meg tömegesen a nők munkaerőként a termelővállalatoknál. Ez a kis kiadvány azt a célt szolgálta, hogy a szervezetek vezetőinek különféle tanácsokat adjon a kolléganők megfelelő kezeléséhez. Az összes tételt nem szándékozom itt felsorolni, inkább válogattam belőlük egy csokorral:

• Teljeskörűen tájékoztasd a vállalat céljairól, szabályrendszeréről és a munkavédelmi előírásokról!
• Tedd egyértelművé, hogy a munkafolyamat vagy termék mely részével fog dolgozni!
• A feladatok kiadásakor vedd figyelembe a képzettségét, munkatapasztalatát és temperamentumát!
• Próbáld ki, hogy mennyire passzol hozzá a feladat!
• Kényelmes és biztonságos munkakörnyezetet teremts számára!
• Kedves és óvatos felügyeletet biztosíts!
• Kerüld a durva tréfákat!
• Javaslatot tegyél, ahelyett, hogy rendreutasítanád!
• Ha jól végzi a munkáját, mondd meg neki!
• Hallgasd meg a munkával kapcsolatos problémáit és segíts neki!
• Műszakbeosztásánál vedd figyelembe az egészségügyi és bejárási szempontokat, valamint az otthoni kötelezettségeit!
• Hasonló hátterű és érdeklődésű munkatársakkal próbáld egy csapatba rakni!
• Ne váltogasd túl gyakran a műszakbeosztását, és sose tedd ezt előzetes tájékoztatás nélkül!
• Biztosíts pihenőidőt a műszak során, és megfelelő környezetet az étkezésre!
• Alkalmazz tanácsadó kollégát, hogy megismerd a női kollégák gondolkodását és igényeit, kiderítsd a hiányzás és a gyenge teljesítmény személyes okait, segíteni tudj a magánéleti problémák megoldásában, valamint a munkakörhöz való jobb illeszkedésben.

Végigfutva ezeken a tételeken, több gondolatom is támadt. Egyrészt, hogy mindezeket már hetven évvel ezelőtt is tudták, mégsem mondható el, hogy általános normává váltak volna a munkahelyeken. Másrészt a felsorolt tételek mindegyike ugyanúgy fontos a női és a férfi munkavállalók számára.