Egy ismerősöm megdöbbenve mesélte, hogy amikor az egyik beosztottját, egy húszas évei második felében járó diplomás kollégát arra kérte, hogy az általa adott forrásanyagokban olvasson utána a gyakorlati tevékenységükhöz szorosan kapcsolódó háttérinformációknak, ezt az illető kerek-perec visszautasította. Ilyen mélységben már nem érdekelte a dolog, hagyja békén az efféle részletekkel. A karrierambíciói ettől függetlenül megvannak, akár pozícióbeli, akár anyagi előrelépésről beszélünk. Nem értette, hogy az alacsonyra tett léc bizony szorosan összefügg a jövőbeli lehetőségeivel.
Ugyanazon a napon, amikor ezt a sztorit hallottam, szembetalálkoztam egy reprezentatív kutatás eredményeivel, ami a hazai lakosság olvasási szokásait firtatta. Nem tudom, mire számítottam, de itt meg én tátottam el a számat. Az emberek 50-60%-a egyáltalán nem olvas könyvet, és még a 10%-ot sem éri el azoknak a honfitársainknak a száma, akik viszonylag sokat olvasnak (“sok” alatt itt a havi 1 könyv elfogyasztását értették).
Az utóbbi időben arról is lehetett többfelé hallani, hogy a világ legsikeresebb vezérigazgatói milyen olvasási szokásokkal bírnak. Bár ezek a gyakorlatok igen eltérőek, nem ritka az évi 50-100 elolvasott könyv, vagy a napi egy vagy akár több órányi időtartam, amit ennek a tevékenységnek szentelnek. Pedig ők valószínűleg igen elfoglaltak.
A hazai top 10%-ba már havi egy könyvvel be tudsz kerülni. Az Amazon és társai segítségével, különösen ha bírod az angol nyelvet, másodpercek alatt hozzáférhetsz a legfrissebb szakirodalomhoz. Amíg a többség a múltat darálja, te már a jelenen és a jövőn legeltetheted a szemedet. Te döntöd el, melyik sávba kívánsz tartozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.