Bár azt gondolhatnánk, hogy sokat tudunk az emberi viselkedésről, a valóságban igen keveset, és nagyon szűk kör alkalmazza ezeket az ismereteket tudatosan és szisztematikusan. Ha valahol ennek masszívan ki vagyunk téve, akkor az az énünk fogyasztói oldala. Igen hatásvadász címmel jelent meg a napokban egy cikk arról, hogy az okostelefonok és a rajtuk futó alkalmazások hogyan tesznek bennünket függővé, miként szakítanak ki egyre nagyobb százalékot a nap 24 órájából. Az írás egyébként számos valós példát hoz arra, hogy milyen módon használják a viselkedéstudományi ismereteket az applikációk tervezői arra, hogy egyre többet aktivizáljuk magunkat az adott alkalmazásban, és minél gyakrabban kukkantsunk be oda, hogy mi a pálya. Nem másolom ide a konkrétumokat, itt lehet megnézni a cikket.
Arról is lehet alkalmanként olvasni, hogy a modern viselkedéstudomány megállapításait valamilyen pozitív cél érdekében használják, nem csak arra, hogy többet fogyasszunk (lásd a hypermarketek és a diszkontáruházak berendezési logikáját az alapvető élelmiszerek elhelyezésére, és az impulse vásárlási hajlamunkat kihasználó a pénztár előtti polcokat). Például ha az étkezdében választhatóak kisebb tányérok is, akkor az emberek egy része hajlamos lesz kevesebbet enni és nem kerül annyi maradék sem a kukába. Vagy ha szemmagasságba rakják a gyümölcsöket a céges konyha hűtőjében, és fiókokba teszik a csokikat, akkor többen választják az egészségesebbet (lásd Google kísérletek). De az is ide tartozik, hogy ha a szelektív hulladékgyűjtést egészen a házakig elviszik, akkor jóval több embert lehet rávenni a környezettudatosabb viselkedésre. További példa, amikor az “alapbeállítás” a pozitív, közérdekű opció, amit el lehet természetesen utasítani: baleseti halálozás esetén a szerveink átültethetők, hacsak ellenkezőleg nem rendelkezünk.
Szerintem a jövőnek arról kellene szólnia, hogy egyre több területen ismerik fel a lehetőséget a viselkedéstudomány mindennapi használatára: nem csak a kereskedelem, az ingyenes alkalmazások (ahol mi magunk vagyunk a termék), valamint a közgondolkodás manipulálása területén kapjuk be rendszeresen a csalit. Remélem 2017-ben fogunk erre is látni újabb példákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.