Az igazság, a jóság és a szépség a munkahelyen

Vannak több ezer éves emberi értékek (Platóntól Einsteinig sokan rámutattak), amelyeket magánéletünkben ma is igen fontosnak tartunk. A párkapcsolatok végét jelenti, amikor a felek nem mondanak igazat egymásnak, és a gyereknél is harapunk, ha hazugságon kapjuk őket. Egészen kis korban is megnyilvánul a csöppségek igazságérzete: nem tartják korrektnek, ha a testvérük helyett kapnak elmarasztalást, vagy aránytalanul részesülnek a süteményből. Megosztjuk a szeretteinkkel, amink van, segítjük a családtagokat, kedveskedünk nekik, gondoskodunk róluk, kifejezzük pozitív érzéseinket feléjük. Igyekszünk a környezetünket széppé, otthonossá varázsolni, még ha mindegyikőnk mást tart is szépnek. Örülünk egy-egy esztétikus tárgynak, feldíszítjük a tortát, rendet rakunk, vagy akár az évszaknak megfelelően dekoráljuk a lakást. Nem a vályúba öntjük a fazékból a babfőzeléket, hanem ízlésesen megterítünk, így még szívesebben ülünk oda a vacsoraasztalhoz.

Érdekes kérdés, hogy a munkahelyeken mennyire tudnak megnyilvánulni ezek az alapvető értékek. Van-e igazság, ha nem tájékoztatjuk az embereket a fontos szervezeti adatokról, történésekről és a döntések hátteréről? Mennyire jellemző a taktikus és a manipulatív kommunikáció? Betartják-e az emberek az ígéreteiket, teljesítik-e a vállalásaikat, vezetők és beosztottak egyaránt? Meghallgatják-e egyáltalán a munkatársak egymást, illetve a vezetők a beosztottakat? Ér-e valakit később retorzió vagy hátrány amiatt, hogy őszintén megosztotta a véleményét?

Látunk-e sok példát a jóságra? Kisegítik-e egymást az emberek? Adnak-e érdek nélkül is egymásnak információkat, támogatást? Gondolkodnak vajon a másik fejével? Mennyire figyelmesen hallgatják meg a kollégák egymás céljait, problémáit, igényeit? Milyen stílusban beszélgetnek? Mennyire jellemző a kedvesség és a pozitív hozzáállás? Vannak-e apró figyelmességek? Előfordul-e hogy bocsánatot kérnek a másiktól, ha megbántották?

Érdekel-e bárkit az esztétikum? Igyekeznek-e a kollégák szép kivitelű munkát kiadni a kezükből? Jó gazdái-e a munkahelyüknek, irodájuknak? Törekszenek-e az otthonosságra, a kellemes környezet kialakítására? Mennyire igényesek az emberek saját magukra és bármire, amihez hozzányúlnak?

A fentiek szerintem kulturális kérdések, amire a vezetőknek bizony komoly ráhatásuk van. Elsősorban példamutatással, de rendszerekkel, folyamatokkal, elvárásokkal, visszajelzéssel, és persze döntésekkel tudják befolyásolni. Persze nem egyik napról a másikra, inkább évek alatt.