Miért érne kevesebbet a szerencsés gól?

Forrás: uefa.com

Nem nagyon szoktam aktualitásokra reagálni a Tudatos Vezetés blogon, most is inkább csak inspirációt adtak a foci EB során történtek ehhez a bejegyzéshez. A magyar-portugál meccsen Dzsudzsák két olyan gólt is lőtt, ami a védőn megpattanva vágódott a kapuba, kiszámíthatatlan röppályán. A portugálok edzője szerint nekik kellett volna a csoport élén végezniük, tekintve, hogy két ilyen gól segítette döntetlenhez az ellenfelüket. Szerintem meg tök mindegy, miként kerül a hálóba a labda: ha az szabályos, akkor egyben fair is.

Ahhoz, hogy valaki szerencsés gólt szerezzen egy tétmeccsen, számos előfeltételnek kell teljesülnie: be kell kerülni a csapatba, végig kell küzdeni a meccset, részt kell venni a támadásban, helyzetbe kell kerülni, és el kell vállalni a lövést. Ráadásul azok mellé szegődik általában a szerencse, akik jó sokszor helyzetbe kerülnek, és rendre célba is veszik a kaput. Nyílván vannak kivételek, mint mindenben, de mégiscsak ez a jellemző. Szokták mondani, hogy az adott terület mestere többször hibázott, mint ahányszor te egyáltalán megpróbáltad.

Bármilyen tevékenységet is végzünk, azt valamilyen környezeti, történelmi, gazdasági, társadalmi, közösségi, technológiai, stb. kontextusban tesszük. Ezek számos olyan szerencsés vagy peches körülményt hívnak életre, mint amilyen a védő lába, amin megpattan a labda. A pozitívabb hozzáállású, önbizalommal teli emberek hajlamosak a sikereket a saját képességeiknek betudni, a kudarcokat a rossz csillagállásra fogni. A pesszimistábbak inkább a sors kezének tulajdonítják, ha végre sikerül valami, és képességeik hiányának a kudarcokat.

A megkérdőjelezhetetlen bombagólok és a szerencsés bepattanások a fociban és az életben egyaránt annak köszönhetőek, hogy az ember másokkal együttműködve folyamatosan kezdeményez, helyzetbe küzdi magát, és ha elé kerül a labda, ráküldi a kapura, vagy átadja egy még jobb helyzetben lévő társának ugyanebből a célból. A lövések legnagyobb része mellé megy, néhányból közröhej tárgyát képező bedobás lesz, töredékük találja el egyáltalán a kaput, és meccsenként egy-három alkalommal lehet a gólnak örülni.

Munkánk során, különösen a versenyszférában, folyamatosan választásokat teszünk, kezdeményezünk, próbálkozunk. Nem lehet tökéletes döntéseket hozni, nem tudunk biztosra menni, annyi a változó. A sok kísérletezés, rengeteg mellélövés és kapufa után lehetünk csak eredményesek, bármennyire is úgy tűnik, hogy a sikeres emberek és cégek útja folyamatos diadalmenet.