Több vizet kellene innom. Meg kellene vele beszélnem. Le kellene írnunk a folyamatokat. Időben kellene elkezdeni a megbeszéléseket. Kellene róla emlékeztetőt készíteni. Többet kellene beszélgetni a kollégákkal. Kellene már egy csapatépítő összejövetel. Nem kellene engedni, hogy elcsússzanak a projektek. Kellene, kellene, kellene. Szart se érnek ezek a mondatok.
A gondolkodásunk meghatározza a szóhasználatunkat, de a szóhasználatunk is erőteljesen hat a gondolkodásunkra. Nem mindegy, hogy a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot és a tehetetlenséget erősítik a kimondott vagy ki nem mondott szavaink, vagy a saját választásunkat, valós motivációval megtámogatott szándékunkat fejezik ki.
Meg kell vele beszélnem. Meg akarom vele beszélni. Meg fogom vele beszélni. Odamegyek hozzá. Felhívom. Gyűjtök hozzá bátorságot, hogy megbeszéljem vele. Felkészülök a megbeszélésre. Átgondolom, mit és hogyan szeretnék megbeszélni vele.
Ha viszont nincs meg hozzá a kedvünk, erőnk, szükséges motivációnk, akkor ezt mondhatjuk:
Még nem beszélem meg vele. Inkább máskor beszélem meg vele. Nem szedtem még össze a bátorságomat ahhoz, hogy megbeszéljem vele. Úgy döntök, hogy elfogadom a helyzetet így, ahogy van. Azt választom, hogy elengedem az egészet.
Így kellene eljárni, ugye? :-)
Ez nagyon jó :) Felismertem benne a mindennapok mondatait amire már csak legyintek, hogy kellene ja... :) Köszönöm, ez már kellett nekem lefekvés előtt! :)
VálaszTörlés