Homo sapiens non urinat in ventum - hirdeti a kőbe vésett latin felirat egy korábban börtönként üzemelő amszterdami bevásárlóközpont oszlopos bejáratán, melynek építtetője valószínűleg humoránál volt. Ez valami olyasmit jelent magyarul, hogy az ember nem vizel széllel szemben. Van ebben igazság, legalábbis szó szerint, de átvitt értelemben már nem ennyire egyértelmű a helyzet.
Azért jó utazni, mert mindig talál az ember valami inspirálót. Múlt héten Amszterdamban jártunk, ahol a szokásos turistakör látnivalóin kívül három érdekességet emelnék ki. Egy: valaki nem átallott Teslával taxizni. Kettő: a Schiphol reptéren szobabiciklizés segítségével töltheted fel a mobilodat. Három: hogyan állt egy cégalapító fia, Henry Pierre Heineken a vezetéshez egy igazán viharos történelmi időszakban (1917-től 1940-ig ő irányította a céget, és 1951-ig még részese volt a menedzsmentnek).
Bár a sörbiznisznek se tett jót két világháború és egy gazdasági válság, néhány alapelvét következetesen applikálta. Az egyik a nagyüzemi termelési körülmények között a magas minőség fenntartásához szükséges módszerek kidolgozása és használata. A másik csokor az emberek vezetéséhez kapcsolódott. Nagy körültekintéssel választotta ki a munkatársait, akiket fair módon és nagylelkűen kezelt. Elsődleges prioritásnak tartotta, hogy a saját embereiről gondoskodjon. Nyugdíjpénztárt alapított, a gazdasági válság alatt pedig elbocsátás helyett korengedményes nyugdíjazást ajánlott az alkalmazottainak.
Azaz pont a széllel szembeni megoldást választotta, messze megelőzve korát. Üzletileg nehéz időkben is a minőségre fókuszált, és tisztességesen bánt az embereivel. Az élet pedig őt igazolta: örökségét nagy sikerrel vitte tovább fia, majd később leányunokája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.