A gyakori, rövid szünetek szerepe a fejlesztőmunkában

Aki már egy kicsit is foglalkozott a tanulás és a tanítás hatékonyságával, az sikító frászt kap, amikor újra és újra szembesül vele, hogy az iskolai oktatásban és a felnőttek vállalati tanításában mekkora a frontális munka túlsúlya, melynek keretei között egy nagyokos fossa rá a befogadhatatlan mennyiségű információt az üveges szemű hallgatóságra. Ráadásul mindezt abban a hitben teszik, hogy a szerencsétlen résztvevők ebből később bármit is fel tudnak idézni, urambocsá a készségeik is fejlődni fognak. De nem fognak, maximum annyit tudnak ezzel a bénázással elérni, hogy a hallgatók az utolsó pillanatban bemagolják a tartalmat és visszaöklendezik a vizsgán.

Szerencsére ettől azért vannak egy fokkal felkészültebb játékosok is a képzés-fejlesztés világában, akik már rájöttek, hogy a figyelem fenntartásához és a tényleges megértéshez bevonásra, cselekvésre van szükség, és természetesen készség sem fejlődik gyakorlás nélkül. Már az is jelentős pozitív elmozdulás a képzés minőségében, ha az anyaggal való ismerkedésnél a tanulás facilitátora aktivizálja a hallgatóságot, hogy a meglévő tudáselemeikhez (chunk-okhoz) hozzá tudják kapcsolni az új információkat. Az meg pláne, amikor olyan gyakorlatokat végeznek, ahol a frissen tanult ismereteket kipróbálhatják. Mondjuk ezt már egy tisztességes matektanár réges-régen tudja, amikor egy-egy újonnan bemutatott koncepciót az órán egyszerűbb formában, több irányból gyakorolnak, majd pedig a házi feladatban, különböző nehézségű feladatokkal, egy-két nappal később újra gyakorolnak. Itt a felidézésnek (retrieval practice) és az úgynevezett tudatos gyakorlásnak is nagy a szerepe (deliberate practice), ahol is szisztematikus készségfejlesztés történik. Elemeire szedve, különféle helyzetekben történik a gyakorlás. Például ahogy a kézilabda egyéni posztedzéseken látom mostanában: először még csak a lövésfajta mozdulatát gyakorolják folyamatos visszajelzés mellett, aztán már arra is oda kell figyelni, hogy a kapuban elhelyezett célpontot találják el, végül kapus ellen kell a kapu meghatározott részébe gólt lőni az adott lövésfajtával.

Lassan csak megérkezek a címbeli témához is! Ha már az eddigieket megfelelően beépítettük a képzési forgatókönyvünkbe, akkor még lehet egy kicsit finomítani rajta. Önmagában az kevésbé hatékony, ha nyomjuk megállás és ész nélkül az ismétlést, mint süket a csengőt. Azt már jól tudjuk, hogy az ember figyelmi képessége meglehetősen korlátozott, ezért viszonylag gyakran meg kell állni, tevékenységet váltani. Ennek azonban van még egy neurobiológiai indoka is, amit Leonard Cohen, a National Institutes of Health idegtudósa és munkatársai 2021-es, magneto-enkefalográfia segítségével végzett kutatásukban igazoltak. A vizsgálati alanyokat a nem-domináns kezükkel tanítottak gépírásra. Azt találták, hogy a gyakorlási időszakok közötti megállások alkalmával az agyuk nem inaktív, hanem a hippocampusban, sokszoros tempóval, letömörítve játssza vissza akár két tucatszor is az agy a tanultakat, így konszolidálja, illetve kapcsolja össze a meglévő tudással. Azt tanácsolja a tudós, hogy általános iskolásoknál 10-15 percenként, középiskolásoknál (és empirikus tapasztalataim szerint felnőtteknél is) max. 20-30 percenként fontos megállókat, tevékenységváltásokat beiktatni.

Még egy fontos tudnivaló van (egy 2016-os dán kutatás alapján, ami diákok standardizált teszteken nyújtott teljesítményét, valamint a gyakori szünetek hatását vizsgálta különféle napszakokban): a nap folyamán időben előrehaladva az agyunk egyre fáradtabb lesz, így még nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyakori mentális pihenőkre a nap második felében. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy negyedóránként kell kávészünetet tartani a tréningen, hanem azt, hogy az adott szekciót úgy érdemes felépíteni, hogy az agy rendszeresen meg tudjon pihenni, és lefuthasson ez a konszolidáló visszajátszás program a hippocampusban.

• • •

Írtam én erről a témáról már lényegesen bővebben is, idegtudományi és viselkedéstudományi alapokon, méghozzá egy ingyenes e-könyvben. Innen tölthető le magyarul. 2024 szeptemberében angolul is megjelent, itt érhető el különféle formátumokban.