A fair bánásmód jelentősége a munkában

Van egy kedvenc kísérletem, melyet Frans de Waal etológus végzett csuklyásmajmokkal, és az egész folyamatot videóra is vette. Két majmot úgy helyeztek el egy-egy üvegkalitkában, hogy jól láthassák egymást. Mindkettőnek ugyanazt a kis feladatot adta, amit ha elvégeztek, jutalomfalatot kaptak érte. Míg az egyiknek finom, édes kékszőlő járt, a másiknak viszont csak sápatag uborka. Elvégezték a feladatot többször is, az uborkás kis krapek pedig minden esetben látta, hogy miféle indokolatlan diszkrimináció szenvedő alanya. El is kezdett hisztizni, non-verbálisan követelve, hogy neki is szőlő üsse végre a markát, és amikor ez az igénye továbbra sem teljesült, kinyúlt a kalitkából és félreérthetetlen véleménynyilvánítás gyanánt hozzáb@szta az uborkát a kísérletvezetőhöz. Ezen a linken meg lehet nézni a videót.

Na most itt kérem egy majomról van szó, az ő agyának méretével és szofisztikáltságával, és már őt is ennyire felhúzza a fair bánásmód hiánya. Akkor mit várhatunk az emberi lényektől? David Rock, aki az idegtudomány és a vezetés kapcsolódási lehetőségeit kutatja, megállapította, hogy van öt olyan terület, amire különösen érzékenyek az emberek, és ahol a vezetői viselkedés vagy az agyuk jutalmi hálózatát, vagy az úgynevezett fight or flight (harc vagy menekülés) rendszerét aktiválja. Az ötből az egyik épp a fair bánásmód. Ha azt érezzük, hogy nem korrekt módon járnak el velünk, az bizony felhívás a harcra, vagy a lelki/fizikai eltávolodásra (azaz motivációvesztésre vagy konkrétan a távozásra a munkahelyről).

Az, hogy mi számít fairnek, persze azért nem annyira magától értetődő. Egyfelől vannak dolgok, amelyek esetében pontosan ugyanaz a lehetőség vagy juttatás nevezhető korrektnek. Ha mondjuk az egyik értékesítési képviselő kap céges autót, míg mondjuk egy másik földrajzi területen dolgozó kollégája járhat a sajátjával, az elég erőteljesen és jogosan piszkálni fogja a csőrét a pórul járt illetőnek. Persze az is jól hangzik, hogy azonos munkáért azonos bér jár, de akkor nem vesszük figyelembe a különbséget a teljesítményben. Ha egy egyformán teljesítő, ugyanolyan munkát végző férfi és nő jövedelme eltér, az inkorrekt. De ha mondjuk a nő kétszer annyit teljesít, akkor jogosan keres többet. Ugyanez igaz lenne mondjuk két negyvenes senior programozó között is, akik közül az egyik lényegesen komplexebb problémák megoldására képes, és sokkal gyorsabban is dolgozik, mint a másik. Ott az a fair, ha nem egyforma a fizetésük.

A tisztességes bánásmód érzetének kialakulása persze szubjektív, hiszen az egy érzés. Egy cég és annak vezetői azt tudják csinálni, hogy a lehető legnagyobb mértékben fokozzák a transzparenciát. Például elmagyarázzák, hogy milyen teljesítménnyel lehet magasabb jövedelmi sávba kerülni hasonló munkakörökben, vagy mi jogosítja fel a munkatársakat a “prémium” juttatásokra. Az szokta kiverni a biztosítékot, ha azért kivételeznek valakivel, vagy azért néznek neki el dolgokat, mert mondjuk haverja a főnöknek, együtt szoktak pecázni a hétvégén. Egyik régi ügyfelemnél, az ingatlan.com-nál odáig fokozták a transzparenciát, hogy (önkéntes alapon) még a fizetéseket is megismerhetővé tették cégen belül. De előtte készítettek egy grade rendszert, hogy összehasonlíthatók legyenek az eltérő munkakörök, és profi forrásból származó fizetési benchmark adatok felhasználásával korrigálták az inkonzisztens vagy nem piaci szintű béreket. Még csak néhány hónapja éles a rendszer, de egyelőre pozitív hatásait tapasztalják. Ebben a podcast interjúban meghallgathatók a részletek, akit bővebben érdekel.

Egy biztos: azok a vezetők és szervezetek, akik erre hangsúlyt fektetnek, a munkatársak elkötelezettsége terén látni fogják az eredményét, ami pedig erősen korrelál jó néhány üzleti mutatószámmal is (lásd a kapcsolódó Gallup kutatásokat).

• • •

Tudatos Vezetés PRO programunk azoknak a vezetőknek szól, akik már az alapokkal tisztában vannak és be is építették azokat a mindennapjaikba. Most viszont megalapozott módon szeretnék folytatni a vezetői tanulást a viselkedéstudomány és az idegtudomány közelmúltbeli vívmányaira építve. Olyasmi témákkal, mint amiről ez az írás is szólt. Ha a céged képviseletében érdekel bővebben, írj a cservenyak.tamas@menedzsmentor.com címre!