Mennyire meghatározó eleme a kiemelkedő sikernek, hogy hol nőttél fel?

Nagyon szeretjük azokat a történeteket, ahol a mesehős elindul a szegény családból, legyőzi a sárkányokat azok összes létező fejét elválasztva számos nyakától, majd végül elnyeri a királykisasszony kezét, nem beszélve a fele királyságról. Tátott szájjal olvassuk, mit követhetnénk Zuckerberg vagy Steve Jobs szokásai vagy döntései közül, hogy mi is olyan orbitális sikereket érjünk el, mint ők. Azt azért elég sokan kihagyják a képletből, hogy mondjuk Zuckerberg speciel a Harvardra járt, és ott is indította a Facebook-ot, ami azért nem elhanyagolható szerepet játszott a végső sikerben. Próbált volna valami hasonlót az egyik hallgató összehozni kisinyovban az Állami Egyetem Moldova falai között, vélhetően máshova jut el vele.

Egy felettébb izgalmas kutatás beszámolója jelent meg épp most, 2024 októberében, melynek során olyan nagy nevű egyetemek fogtak össze, mint a Princeton, a Wharton, a Dartmouth College, vagy a londoni Imperial College. A kutatás célja az volt, hogy 1901 és 2023 között áttekintse a Nobel-díjasok családi és származási hátterét. Előrebocsátva, hogy természetesen volt közöttük elvétve néhány szegénylegény vagy -leány, a tipikus későbbi Nobel-díjas abszolút a helyi társadalmi elitből származó gyermek. Az átlagos díjazott a 90-es percentilisnél található képzettség tekintetében, jövedelmi szint szempontjából pedig a 87-esnél. Tehát abszolút a felső 10%-ból érkeznek. Ahhoz, hogy egy nő díjazott legyen, jellemzően még elitebb családból kellett, hogy származzon. Ráadásul több mint 100 év alatt csak minimálisan csökkentek ezek az adatok, pár százalékponttal. És persze az se volt mindegy a tudományos díj elnyerésének valószínűségét illetően, hogy hol született a jelölt. Majdnem a fele a díjazottaknak az USÁ-ból vagy az Egyesült Királyságból származott. Mivel mindössze 4%-a nő a Nobel-díjasoknak, azt hiszem a nemek esélyegyenlőtlenségét itt nagyon hosszasan nem kell magyarázni.

Két érdekes gondolat rajzolódik ki számunkra ebből a kutatásból. Az egyik, hogy természetesen nem lehet mindent a külső környezetre fogni, és tanult tehetetlenségben elengedni az ambícióit a kevésbé szerencsés családi és származási körülményekkel megáldott embereknek. Igenis van lehetőség kitörni és a csúcsra jutni, azonban ezt relatíve kevesen tudják véghezvinni. Az előnyösebb körülmények között felnőtt, kiemelkedően sikeres embereknek pedig azért nem árt számításba venni, hogy a tehetségük és a kemény munka mellett a környezeti faktor (szerencse) hatalmas szerepet játszott a nagy sikerben. Ahogy Kahneman (az idén, 90 évesen elhunyt, ugyancsak Nobel-díjas tudós) fogalmaz Gyors és lassú gondolkodás című könyvében: a siker = tehetség + szerencse, a nagy siker = kicsivel nagyobb tehetség + jóval nagyobb szerencse.

• • •

Az alapokról szóló Tudatos Vezetés 1, a csapatkohézió erősítését szolgáló Tudatos Vezetés 2, valamint a tapasztalt vezetőket megcélzó Tudatos Vezetés PRO blended learning programunk egyaránt szilárd kutatási és tudományos alapokon nyugszik (viselkedéstudomány, idegtudomány). Minden programunk erőteljes hangsúlyt fektet az egyénre szabott megközelítésre és a tanultak gyakorlatba építésére. Ha vállalati vezetőként vagy HR-esként érdekelnek a részletek, vedd fel velünk a kapcsolatot a cservenyak.tamas@menedzsmentor.com címen.