A tudás átkának ötféle kedvezőtlen megnyilvánulása a munkahelyen

Amikor a Tudatos Vezetés PRO programjaink harmadik modulja során a kognitív torzítások hátterét és fajtáit járjuk körül, sok résztvevő igencsak relevánsnak találja a “tudás átka” (curse of knowledge) elnevezésű torzítást saját maga számára. Ez arról szól, hogy amikor valaki már mély tudással rendelkezik egy témában, akkor nagyon nehéz neki beleélni magát azoknak a helyzetébe, akik lényegesen kevésbé járatosak az adott területen. Íme néhány probléma, ami gyakran felbukkan a munka világában a tudás átka miatt:

1. Mivel a tudás birtokosaként hajlamosak vagyunk túlértékelni mások ismeretszintjét, természetesnek véve, hogy ezt mindenki más is vágja, vagy kihagyjuk a részletesebb magyarázatot az általunk megosztott gondolatok mögül, vagy túl komplex módon érvelünk. Aztán csodálkozunk, hogy a megbeszélés résztvevői nem tudják követni a gondolatmenetünket, a társterületekről érkező kollégák pedig jól befeszülnek.

2. Vezetőként irreális elvárásokat támasztunk a munkatársak felé, azt feltételezve, hogy kb. ugyanannak a tudásnak, tapasztalatnak, és az ezekből táplálkozó intuíciónak a birtokában vannak, mint mi magunk.

3. Ha képzést tervezünk és tartunk, nem térünk ki kellő mértékben az alapokra és a kontextusra. Így a résztvevők hamar elvesztik a fonalat. Végül csodálkozunk, hogy inkább a telefonjukat nyomkodják kínjukban.

4. Frusztrációt és félreértéseket okoz a csapatban, amikor a tájékozottabb, tapasztaltabb tagok a fentiek miatt nem kommunikálnak hatékonyan, ezért az együttműködés súlyosan sérül. Erre rengeteg példát láttam vezetői csapatokban, például amikor egy-egy új funkció kerül a struktúrába (pl. HR vagy Lean), illetve amikor egy olyan új vezető érkezik, aki egy lényegesen fejlettebb szervezeti kultúrájú cégtől érkezik. Ez utóbbi fordítva is bezavar, mert a régi motorosok értetlenül állnak az új kolléga helyismereti hiányosságai előtt. Pedig hát honnan tudná.

5. Sajnos a kreatív problémamegoldást és az innovációt is gátolhatja a jelentős tudás, mert így akár az egyszerűbb vagy az out-of-the-box megoldási lehetőségek felett átsiklik, aki túl mélyen benne van a témában.

Szerencsére a tudás átka is egy olyan kognitív torzítás, amit lehet szokásépítéssel mederben tartani. Például tudatosan figyelhetünk a részletesebb magyarázatokra, kérdésekkel felmérhetjük a többi kolléga jelenlegi ismeretszintjét, lépcsőkre bonthatjuk és ütemezhetjük a kommunikációnkat (főleg amikor változásokat szándékozunk hozni egy szervezetbe), tesztelhetjük az üzenetet más laikusokkal, bevonhatunk a fejlesztési folyamatokba szűz szemeket, stb.

Amire érdemes vigyázni, hogy egy-egy torzítás ismerete egyáltalán nem jelenti, hogy az onnantól ne hatna ránk. A legnagyobb viselkedéstudósok is elismerik, hogy ugyanúgy áldozatul esnek nekik, mint bárki más, hacsak nem gyökereztetnek meg olyan szokásokat, amelyek a torzítás ellenében hatnak.

Tudatos Vezetés PRO programunkhoz kiválogattuk azt az 50-60 kognitív torzítást a kb. 200-ból, amelyek szerintünk a legrelevánsabbak egy olyan vezetői csapatnak, akik az alapokat már tudják és alkalmazzák, de most tovább akarnak fejlődni. A csoportjaink aztán meghatározzák, hogy ezekből melyek lennének számukra igazán érdekesek, végül egyéni szinten dolgozunk ki stratégiákat mindazok kezelésére, amit a vezető a saját munkája/csapata/szakterülete kontextusában kezelni szeretne.

• • •

Ismerd meg a vezetők és a munkatársak on-the-job fejlesztésére szolgáló Act2Manage mobil applikációt! Kattints ide, ha vezetőket szeretnél vele támogatni, vagy kattints ide, ha a munkatársak fejlődéséhez, viselkedésváltozásához keresel költséghatékony megoldást!