2014. június 16., hétfő

A képzés, aminek tényleg van értelme és hatása

A pofára esések didaktikus hatását leszámítva, egyéni motiváció és akarat nélkül nincs tanulás. Teljesen felesleges időt és pénzt áldozni azoknak a képzésére, akiknek nem áll szándékában tanulni, fejlődni. Sokkal több értelme van 100 egységnyi forrást 10 érdeklődő ember tanítására rászánni (10 egység/fő), mint 50 kétes lelkesedésű, képzésre beutalt kollégára pazarolni (2 egység/fő). Az oktatási rendszerben ahhoz voltunk hozzászokva, hogy a tanár valami ellenség, aki a tudatlanságunkat próbálja lépten-nyomon tetten érni, a diák pedig megkísérli a lehető legkisebb erőfeszítéssel teljesíteni a minimum kritériumot. Tapasztalataink bármennyire is ezt sugallják, a tanulásnak nem az a lényege, hogy a tanár "leadja az anyagot", a diákok egy része rövid távú memóriájában az első számonkérésig eltárolja, visszaismételje, végül gyorsan likvidálja a fejéből, a másik része pedig elmulassza mindezt és rettegjen a büntetéstől. Sokkal inkább az volna a cél, hogy a tudás utat találjon a hallgató fejébe, majd pedig használni is tudja azt valamire. Ehhez pedig minimum két hozzávaló kell: a tanuló szándéka a befogadásra és az oktató korszerű tanításmódszertani felfogása.


Nemrég olvastam egy interjút Prievara Tiborral, aki a Madách Imre Gimnázium angoltanára. Az ő működésmódja szakít a fent leírt rabló-pandúr játszmákkal, és inkább arra koncentrál, hogy a tanulók az általuk preferált módon foglalkozzanak a tananyaggal, és erről valamilyen formában számot is adjanak. Mivel nem helyezheti kívül magát a közoktatási rendszerben megkövetelt osztályozási renden, kidolgozott egy olyan megoldást, ami a negatív értékelést kiküszöböli, és egyúttal több döntési lehetőséget, és persze ezzel együtt több felelősséget is ad a diákok kezébe. A tanévet 3-4 hetes etapokra osztotta fel, melyek során 16 pontot kell összegyűjteni az ötösért. Kapnak a pontszerzésre választható lehetőségeket: szódolgozat, prezentáció, esszé, témazáró beszámoló, de saját ötleteket is kitalálhatnak, amiért pont jár. Ez utóbbi arra ad módot, hogy az egyéni érdeklődéshez kapcsolódva is lehessen pontokat szerezni. A be nem adott esszéért nem jár pont, a rossz minőségűért 1 pontot és kritikai visszajelzés kapnak. Újra lehet írni az anyagot, van lehetőség javításra. Először hülyének nézték a diákok, hogy ha ők állítják össze a dolgozatot, akkor tudják, mire kell készülni. Aztán rájöttek, hogy sokkal több munka van ebben, mintha csak be kellett volna valamit tanulni. Az eredmények egyébként nyilvánosak, minden osztálytárs tisztában van a társak pontszámaival. Így aztán kialakul egy egészséges versenyszellem is a csoportban.

Bármilyen vállalati képzésről vagy fejlesztésről legyen is szó, a fenti két dolgot mindenképp érdemes figyelembe venni: azokba fektessünk, akik akarnak fejlődni, és olyan tanulási folyamatokat építsünk fel, aminek középpontjában a megszerzett tudás azonnali alkalmazása van, lehetőleg a tanuló által preferált módon. Arra legyünk kíváncsiak, amit sikerült elsajátítani és beépíteni, nem arra, hogy mit nem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése