2013. június 13., csütörtök

Menedzsmentforradalom kezdődött

Steve Denning meglepően mély, alapos háttérmunkára épülő cikket jelentetett meg a Forbes honlapján két héttel ezelőtt. Tizennyolc, közelmúltban (2009-től napjainkig) megjelent vezetéssel kapcsolatos könyv alapján vonta le a következtetést, hogy radikális változások indultak el a menedzsment-gondolkodásban. Kiindulópontként Gary Hamel 2009-es Moon Shots for Management c. Harvard Business Review cikkét említi.

Nem kísérlem meg a cikk lényegét itt átadni, csak néhány pontot szeretnék kedvcsinálóként kiemelni. Akit érdekel, merre tart a vezetői gondolkodás globális szinten, tényleg érdemes elolvasnia az eredeti írást.

Denning szerint a 20. század vállalatai gyakran sikeresek tudtak lenni úgy, hogy a "pénztermelésre fókuszáltak", "megmondták az embereknek, mit kell csinálni", "a teljesítményt szabályokkal, szerepekkel, tervekkel és beszámolókkal kontrollálták", valamint a "méretgazdaságosság segítségével érték el a hatékonyságot".


A 20. század utolsó negyedében néhány plusz kiegészítést tettek: "maximalizáljuk a tulajdonosi értékteremtést", "stratégiánk lényege a versenytársakkal való megküzdés", és "csökkentsük a költségeket off-shoring segítségével".  Ez mindaddig működött is, amíg oligopóliumok dominálták a piacokat.

A globalizáció és az internet sok mindent megváltoztatott. Az ügyfelek azonnal hozzá tudtak férni megbízható információkhoz, és egymással is jobban tudtak kommunikálni. A hatalom az eladótól a vevőhöz került át. A vevők jobb, olcsóbb, gyorsabb, kényelmesebb és személyre szabottabb szolgáltatásokat és termékeket kezdtek elvárni. A folyamatos innováció tehát a túlélés alapja lett.

Míg a hagyományos menedzsment hatékonyságban és kontrollban gondolkodott, gyakran manipuláció tárgyaként tekintve mind az alkalmazottakra, mind a vevőkre, az új vezetői gondolkodás a képzeletet, a kísérletezést és az együttműködést teszi a középpontba. Az ügyfeleket és a munkatársakat független, gondolkodó és érző emberi lénynek tartja. A komplexitást inkább lehetőségként, mint akadályként éli meg.

Ez a tizennyolc könyv nem a celeb vezetőkre, mint követendő példákra összpontosít, hanem elvekre, gyakorlatokra, értékekre, attitűdökre. Nem azt javasolja, hogy csináld úgy mint Jobs vagy az Apple, hanem egyes gyakorlatokat, alapelveket emel ki, és példaként vesz elő cégeket vagy ismert vezetőket. De azt is megfogalmazzák, hogy mely viselkedésformáikat ne kövessük. Ha már szóba került Jobs, érdemes elolvasni az életrajzi könyvét, hogy láthassuk, miben érdemes követni és miben semmiképp…

Néhány markáns elmozdulást is kiemel a szerző a menedzsment forradalom főbb irányaival kapcsolatban:

  • pusztán pénzcsinálás helyett az ügyfélnek jót tenni, és ennek során profitot termelni
  • az emberek kontrollálása helyett a kollégák inspirálása az együttműködésre
  • hierarchikus koordinálás helyett iteratív módon megközelíteni a fejlődést, valamint közvetlen visszajelzést kérni az ügyfelektől
  • felülről lefelé irányuló direktívák helyett többirányú diskurzusok

Denning véleménye szerint a hagyományos munkahelyeken kevés lehetőség adódott eddig arra, hogy az emberek olyan munkát végezhessenek, amit igazán szeretnek, és ezáltal valóban nagyszerű eredménye legyen a tevékenységüknek. Az új menedzsment gondolkodás arra aspirál, hogy a lehető legtöbb részét a munkaidőnek így tölthessék az emberek.

Végül egy nagyon fontos gondolatot szeretnék kiemelni a cikkből. A tizennyolc könyvet áthatja az a közös vélekedés, hogy a menedzsmentnek az igazságot kell megtestesítenie. Abban is, amit mondanak, és abban is, ahogyan mondják. A rendszerek, a hatékonysági mutatók és az érintettek manipulálása, a problémák tákolgatása nem a megfelelő megközelítés. Szembe kell nézni a keserű valósággal és elindulni egy új, őszinte vezetői gondolkodás és viselkedés felé. Lehet, hogy ez még most utópisztikusnak hangzik, de a változás a világban már elindult.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése