Motiváció 3.0

Daniel Pink Motiváció 3.0 (2009) című könyvében hét okát sorolja fel annak, hogy jutalmazás és a büntetés sokszor nem válik be, különösen a nagyobb hozzáadott értéket teremtő, kreativitást igénylő munkakörökben. Előző bejegyzésemben erről írtam. Az üzleti életben ennek ellenére még mindig leginkább ez a felfogás az elterjedt, megragadtak a 2.0 verziónál.

A szerző szerint a tudásmunkások belső motivációjának (3.0) három alkotóeleme van:

„1. önállóság – a vágy, hogy kezünkbe vegyük a saját sorsunk irányítását”, tehát minél nagyobb fokú szabadságunk legyen annak meghatározásában, hogy milyen feladaton, mikor, hogyan és kivel dolgozunk;

„2. szakmai igényesség – a belső késztetés, hogy valami számunkra fontos dologban egyre jobbak legyünk, annak mesterévé váljunk”, melyhez elengedhetetlen, hogy képességeinket korlátlanul fejleszthetőnek gondoljuk és meglegyen bennünk a hajlandóság a komoly erőfeszítésre és az elszánt gyakorlásra; és

„3. céltudatosság – a vágy, hogy amit csinálunk, azt valami nagyobb dolog szolgálatában tegyük”, mivel láthatóan a profitmaximalizálás „bár igen erőteljes motiváció” (…) „nem ad elegendő lendületet sem a szervezeteknek, sem az egyéneknek."

Pink számos stratégiát javasol magánszemélyeknek, vállalatoknak, sőt a gyermekekkel foglalkozó szülőknek és tanároknak. A munkahelyi teljesítmény javítására ajánlott 3.0-ás módszerek közül néhányat kiemeltem:

Próbáljuk ki a 20%-nyi időt, de csak fokozatosan – vannak vállalatok, pl.: a 3M, ahol a munkaidő egyötödét, azaz heti egy napot a munkatársak azzal a feladattal foglalkoznak, amit maguknak választanak. Első körben elég mondjuk egy délutánnal kezdeni, 6 hónapos próbaidővel.

„Most, hogy” típusú jutalmazás – nem előre kitűzött bónuszokkal operálni, hanem utólag jutalmazni a kiemelkedő teljesítményt. Olvashatunk egy gépipari cégről, akik ezt addig fejlesztették, hogy bárki, bármikor adhat engedély nélkül 50 dollár bónuszt bármely kollégának. Meglepetés: nem éltek vissza vele.

Önállóságaudit – 4 kérdéses anoním felmérés készítése a munkatársak között, 1-10-ig értékeltetve a munkatársakkal, hogy mennyire éreznek önállóságot a feladatok kiválasztása, munka- és időbeosztás, munkacsoportok-munkatársak összetételének befolyásolása, valamint a feladatok elvégzésének módja tekintetében. Az eredmény tudatában változtathatunk.

A következő céges buli legyen egy FedEx nap – egy teljes napon az alkalmazottak azon dolgozhatnak, amin akarnak, és akivel akarnak. Mint a címben említett csomagküldő cégnek, másnap reggelre szállítani kell az eredményt: új ötletet, termékjavaslatot, feljavított belső folyamatot, akármit.

Az anyagi kompenzáció tekintetében is tesz a szerző javaslatokat. Hasonlóan Herzberghez, Pink is alapvetőnek tartja a megfelelő szintű jövedelmet, hogy ne legyenek az emberek emiatt demotiváltak. Sőt, azt javasolja, hogy fizessünk az átlagnál valamivel többet, hogy az ezzel kapcsolatos aggodalmak lekerüljenek az asztalról. Akerlof (Nobel díjas közgazdász) és Yellen szerint így tehetségesebb embereket vonzanak magukhoz, csökkentik a fluktuációt, növelik a termelékenységet és a munkamorált. Nagyon fontos még a külső és belső méltányosság. Ez azt jelenti, hogy a hasonló cégek fizetési szintjeit is figyelembe vesszük, valamint azt, hogy cégen belül az összemérhető feladatokat ellátó hasonló tapasztalatú munkatársak fizetése is egy szinten van. Természetesen nem azt érti ezalatt, hogy mindenkinek ugyanennyit kell fizetni, az eltérő munkakörök, felelősség és tapasztalatok indokolják a különbségeket.