Ostobán, de legalább magabiztosan

Csodálkozva tapasztaltam, hogy a Dunning-Kruger hatásként ismertté vált kognitív torzítás még nem kapott említést a Tudatos Vezetés blogon, pedig ha ki kellene választani azt a tulajdonságkombinációt, ami minden önkontroll igyekezetem ellenére felbőszít, az a mély tudatlanság frigye a megdönthetetlen magabiztossággal. Mesélek egy régi és egy friss történetet.

Vagy húsz évvel ezelőtt, amikor fejvadászatban (felső vezetők közvetlen megkeresése) ténykedtem, épp egy bank számára kerestünk vezetőket a lakossági üzletágba. Bemutattuk a jelölteket, köztük egy tapasztalt, középkorú bankárt, számottevő vezetői háttérrel. Az egyetemről pár éve kikerült ifjú HR-es folytatta vele az első interjút, legfeljebb egyórás időkeretben, majd pedig közölte velünk halál magabiztosan, hogy ez a bizonyos jelölt nem lesz jó, mert “nem stratégiai gondolkodó”. Na mondtam magamban, drága, ezt jól megálmodtad! Nem volt kétsége afelől, hogy egy ilyen komplex adottságot egy általános ismerkedő beszélgetés keretei között milliméter pontossággal be tud mérni. Nyilván megtanulta a viselkedés-alapú interjúzás technikáját, feltett egy véleménye szerint kapcsolódó kérdést a stratégiai gondolkodáshoz. Az illető nem úgy válaszolt, ahogy ő elképzelte, így jutott a végső következtetésre.

A napokban váltottunk otthon internet- és kábeltévé szolgáltatót. Beszerelték, az internet király, a (kb.10 éves, de már lapos) tévével azonban a set top box nem működött megfelelően: volt szép kép, de nem volt hang. Box nélkül minden működött, de gyenge minőségű képpel. Mivel nem ma kezdtem az amatőr informatikai trouble-shootingot, végigteszteltem a lehetséges összekötési módokat, bemeneti opciókat, illetve a két eszköz összes menüpontjának beállítási lehetőségeit. A siker elmaradt, jöjjön a műszaki segítség a szolgáltatótól. Kijön egy bácsi, aki még nálam is rutintalanabbul végignyomkodja és dugdossa, amit én már egyszer megpróbáltam. Széttárt karokkal állapítja meg: ez így nem jó. Na mondom, ezért hívtam, bátyám! “Ó, ezt a szar dobozt adják az ügyfélszolgálaton? Van nekem a kocsiban másik, behozom.” Erre behoz egy tökéletesen ugyanolyan eszközt. Mivel nyílván ez lesz a hiba oka, biztos rossz a vadonatúj készülék, lepapírozzuk a cserét, ezután beszereli, majd minő meglepetés: ugyanúgy nem jó. Jön a következő megdönthetetlen magabiztosságú vélekedés: “Az lehetetlen, hogy két eszköz hibás legyen. Csak a tévé lehet rossz!” Értem én az érvelést, de mivel egy napja még egy másik szolgáltató hasonló szarával még működött, a tévé nem rossz, világosítom fel jó angoltanárként a műszaki “szakembert”. Bátorkodom hozzátenni, hogy valószínűleg ez a vadi új készülék nem kompatibilis egy 10 éves tévével, még ha össze is lehet őket dugni. Csávó ígéri, hogy visszahív, szerez, nem hív, kedvesem jelzi ügyfélszolgálat felé problémáját, emberünk jön, hoz egy tákolt kábelt, másik bemenethez. Láss csodát: most már minden szar, se kép, se hang! Nyílván, hisz nem a kábel a hunyó. “Csak a tévével lehet a gond, ez mindenütt szokott működni” című elméletét továbbra is jelentős önbizalommal vallja. Majd hív, ígéri, ha találnak régebbi típusú boxot, de napokig nem teszi. Kedvesem (“egy olyan lány, akit farkasok neveltek”) egy szép tavaszi estén megunja, gorombább tónusra vált az ügyfélszolgálat felé, kompetens szakembert követel, közli, mire van szükség: egy kompatibilis készülékre. Másnap reggel ott egy új szerelő az ajtóban, megfelelő eszközzel, beszereli, happy end.

Na de mi is ez a Dunning-Kruger hatás? Ahogy a fenti történetekből és ábrából látható, a kevés tudással és/vagy gyakorlattal rendelkező személyek hajlamosak messze túlbecsülni a képességeik szintjét az adott tevékenységben egy kognitív torzításnak köszönhetően. Ahogy növekszik a tudás, egyre inkább rájönnek az emberek, milyen keveset tudnak, ezáltal a magabiztosságuk is erősen lecsökken. Rengeteg tudásszerzés és gyakorlat után viszont újra elkezd emelkedni az önbizalom mértéke, de sose lesz olyan magas, mint az ostobáké. Ha volt már alkalmad professzorokkal, kiváló szenior menedzsment tagokkal vagy nagy gyakorlattal bíró orvosokkal beszélgetni, biztosan tapasztaltad a diagnózisaikkal és következtetéseikkel kapcsolatos óvatosságot.

Eme kutatásokkal alátámasztott megfigyelésüket a szerzők az ezredforduló környékén publikálták, de többek között Konfucius, Szókratész, Shakespeare, Pope, Fielding és Darwin is tett hasonló megállapításokat a tudás és a magabiztosság kapcsolatáról.

• • •

Töltsd le ingyenesen vezetéssel kapcsolatos e-könyveimet a Tudatos Vezetés blog főmenüjéből! Itt az első, a második, a harmadik, és a bonus track, a "menedzsment haiku" gyűjtemény. Dr. Dobay Róbert kollégám innen letölthető e-könyvében a veszélyes féligazságokról, "bevált" HR gyakorlatokról rántja le a leplet. Írtam továbbá szabadon elérhető e-könyvet saját életünk tudatosabb irányításáról és az élvezetesebb és eredményesebb tanításról, azokat is figyelmedbe ajánlom.