Bosszúságok ellen segít az átfókuszálás

Mindannyian ki vagyunk téve annak, hogy rendszeresen, az élet változatos területeiről kapunk a képünkbe különféle dózisban mért bosszúságot, kellemetlenséget. Hiába a szép tavaszi napsütés, a jól alakuló munkánk vagy az épp problémában szűkölködő magánéletünk, ha beletaposunk egy kupac gőzölgő kutyaszarba, az odaverhet az egész napunknak. Pedig várhatóan csak az a fél óra lesz szörnyű, amikor fogpiszkálóval igyekszünk a talpunk gumiredőit megszabadítani az ocsmányságtól, tehát kár ezért lényegesen több időt kiakadva töltenünk. Természetesen a kutyagumi itt csak a csodás költői metafora, a bosszúság bármilyen formában jelentkezhet: ugyanúgy lehet forrása egy kellemetlen kolléga, vagy a munkáját trehányul végző szolgáltató.

Megfigyelésem szerint hajlamosak vagyunk arra, hogy több időt töltsünk a tré szituációval, mint amennyit egészséges lenne. Saját magunkat kínozzuk, amikor ismét emlékezetünkbe idézzük, de ugyanígy járunk el, amikor a számunkra unszimpatikus közéleti emberek nyilatkozatait olvassuk újra és újra. A jó tanács azonban, miszerint “ne foglalkozz vele”, egyszerűen nem működik. Nem tudunk nem gondolni a rózsaszín elefántra, akármennyire is erőlködünk.

Ami sokkal inkább működik, az a gondolkodásunk tudatos átirányítása valami más egyébre. Ennek első lépése, hogy észrevesszük: nem szolgálja az érdekeinket, ha túl sok pszichikus energiát szánunk olyan gondolatokra, amelyek elveszik a kedvünket, kiszippantják az energiánkat. Ekkor van rá lehetőségünk, hogy akaratlagosan választunk egy más tevékenységet, amire átfókuszáljuk a figyelmünket. Az emberi lény ugyanis képes arra, hogy a figyelmét irányítsa, de az is igaz, hogy sok gyakorlás szükséges hozzá. Általános motivációs szintünkre és kedélyállapotunkra jelentős pozitív hatást tud gyakorolni.