2018. március 1., csütörtök

Egy darab email szart se ér

Újra és újra találkozom azzal a jelenséggel, hogy a vezető rettentően elcsodálkozik azon, hogy nem csinálják a munkatársai, amit és ahogyan szeretne. Legyen szó beosztottakról, vezetőtársakról, projekttagokról vagy más vezetőkhöz tartozó, de a mátrix szervezetben hozzá is kapcsolódó kollégákról. Annak ellenére nem történnek megfelelően a dolgok, hogy világosan és részletesen leírta nekik egy emailben.


Nemrég beszámolt egy vezető nekem arról, hogy az általa képviselt témával nem foglalkoznak eléggé a végeken, de hát mit is tehetne, nem a közvetlen főnöke egyiknek sem. Megkérdeztem, milyen módon kommunikált velük eddig. Kiderült, hogy esetenként egy darab hosszú emailt küldött. Illetve a feletteseiket is tájékoztatta. No, mondom, az édeskevés. Egyik probléma, hogy rengeteg üzenetet kapunk, a másik, hogy a hosszúakat nincs türelmünk végigolvasni. A felettesek pedig vagy átadták az információkat, vagy nem, vagy helyeztek rá hangsúlyt, vagy nem.

Igazából részemről még egy kérdésre se volt szükség ahhoz, hogy a beszélgetőtársam magától megérdeklődje: Beszélni kéne velük? Hát, az valószínűleg segítene, válaszoltam.

Ha valami fontos, erőfeszítést igénylő és/vagy összetettebb dolgot szeretnénk valakitől, akkor bizony érdemes több energiát beletennünk, mint egy email. Különben nem sok esélyünk lesz az eredményességre. Legjobb személyesen, de minimum telefonon elmondani, amit szeretnél, és főleg azt, hogy miért. Sokkal valószínűbb, hogy megcsinálnak nekünk valamit, ha értik az okát, jelentőségét. A szóbeliség lehetőséget ad a visszakérdezésre, pontosításra, de a belső aggályok és külső akadályok megismerésére és kezelésére is. Lényegesen előnyösebb, ha azonnal tudjuk ezeket, mintha az elvégzés elmulasztása után derül ki, miért szabotálták a dolgot. A hosszabb időt felemésztő feladatoknál akár formálisan, akár csak informálisan érdemes rákérdezni minimum félúton, vagy egyéb értelmes rendszerességgel, hogy sikerült-e már foglalkozni vele, hogy halad, van-e bármi probléma, amiben segíthetsz.

Meg fogod tapasztalni, hogy amibe figyelmet és cselekvést invesztálsz, az nagyobb arányban fog teljesülni. ("De hát nincs erre időm!" - mondod válaszul. Semmi gond, akkor jó lesz így, ahogy van...)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése