2018. március 11., vasárnap

Ébredeznek a hazai vezérigazgatók is

A PWC közzétette globális és hazai vezérigazgatói felmérésének eredményeit. Az előbbiben kb. 1300, az utóbbiban 165 válaszadó véleményét kérdezték meg. Míg nemzetközi szinten egyértelműen a szervezeti növekedés tűnik 2018-ra a fő fókusznak (a vezérigazgatók 79%-a jelölte meg), itthon 50-50%-ban választották a szervezeti növekedést és a költségcsökkentést (többet megjelölhettek). Globálisan a válaszadók közel felénél téma idén az új stratégiai szövetségek kötése, fúzió vagy felvásárlás, a magyaroknál viszont csak a vezérigazgatók negyede számolt be erről. Kiszervezéssel mindkét célcsoportból csak minden ötödik tervez, tehát már messze nem ez a slágertéma. Terveik alapján tehát érzékelhetően kevésbé ambiciózusak a magyar vezérek idei elképzelései, mint a nemzetközi mintában szereplőké, bár kétségkívül egy irányba mutatnak velük. Felettébb érdekes megnézni a konjunktúrával kapcsolatos várakozásait mindkét mintának. Bár a hazai és a világgazdaság növekedésével kapcsolatban csak a válaszadók fele optimista, a saját cégük bevételeinek gyarapodásában tízből 8-9 vezető bízik. És nagyjából így van ez az utóbbi öt évben. Szóval van önbizalom…


Számomra természetesen az emberi oldallal kapcsolatos kérdések voltak a legizgalmasabbak. A munkahely, mint iskola című fejezet indító megállapítását szó szerint idézem: “Ahhoz, hogy a cégek a megfelelő mértékben tudják növelni munkatársaik számát, vonzóvá kell válniuk szemükben. A munkavállalókért folyó harc nem lehet más, mint jótállás a jövőjükért; vagyis a vállalat egyfajta „iskolaként” készíti fel dolgozóit a jövőben megkövetelt rugalmasságra.” 

A vállalatok munkaerő-stratégiáját firtató kérdéseknél a hazai vezérigazgatók és a globális felmérés válaszadói között nem volt számottevő eltérés, ebből is gondolom, hogy kezdenek ébredezni a honfitársaink, gondolkodásukban lépést tartva külföldi kollégáikkal. Néhány példa erre:

  • Kb. 90% egyetért azzal, hogy “vállalatunknál a soft skilleket és a digitális készségeket is fejlesztenünk kell”
  • Kb. 80% egyetért azzal, hogy “a feladatok és munkakörök automatizálására vonatkozó döntéseinket annak alapján hozzuk meg, hogy miként tudjuk elérni vállalati céljainkat”
  • Közel 70% többféle forgatókönyvvel készül a jövőre
  • 66% munkavállalói állományát gyakornoki programok révén tervezi bővíteni
  • 60% újragondolja cégük HR funkcióit

Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ez mennyire duma, és mennyire lesz belőle konkrét cselekvés…

Figyelemreméltó, hogy a vezérigazgatók erőteljesen érzik az eredményekre vonatkozó és az időnyomást, de sokkal kevésbé aggasztja őket a bizalomcsökkenés kockázata a munkavállalók és a vevők részéről. Pedig szerintem lenne okuk rá, figyelembe véve a munkatársi elkötelezettségi kutatások eredményeit, valamint a vevői lojalitással kapcsolatos tapasztalatokat, amikor diszruptív változásokat hozó ajánlatok jelennek meg a piacon.

A digitalizációt egyre több vállalat tűzi zászlajára. Szinte minden vezérigazgató szerint fejleszteni kell a dolgozók soft skilljeit. A fejlesztő programok azonban ritkán jutnak le a beosztotti szintekre: ekkora befektetést már kevesebb cég vállal az alkalmazottaiba (valljuk be, aki jó tréner, annak drága és korlátos az ideje). Természetesen vannak másképp gondolkodó cégek. Több magyar tulajdonú és külföldi ügyfelünk is szisztematikusan bevonja például a mérnökeit vagy a tehetséges beosztott szellemi dolgozóit a Tudatos Vezetés programokba, előkészítve őket egy későbbi vezetői, vagy akár jelenlegi projektmenedzseri szerepre. De tudom, ez ritka kivétel. Sok helyen még a vezetőkre sem áldoznak fejlesztési forrásokat, vagy ha igen, akkor se biztos, hogy hatékonyan költik el.

Szinte nincs olyan hét, amikor egy HR-es kapcsolatunk ne kérdené meg tőlünk, hogy van-e a ManageMentor applikációnak olyan változata, ami a beosztott munkatársakat hasonló módon támogatja a számukra releváns önmenedzselési, kommunikációs és személyes hatékonysági kérdésekben. Keresik ugyanis a költséghatékonyabb, digitális lehetőségeket arra, hogy a szervezet nagyobb hányadára kiterjeszthető legyen a fejlesztés, sőt leginkább az önfejlesztés lehetősége, elősegítve a tanulási agilitás kialakulását.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése