2017. október 20., péntek

Büntetéssel motiválni? - 7 kérdés, 7 válasz

Motivációs eszköz? - Kép: hirado.hu
Előkerült a héten ez a téma, gondoltam, meginterjúzom saját magam, hátha okosabb leszek! Előrebocsátom, nincs nálam a bölcsek köve, csak a tapasztalataim és olvasmányélményeim alapján improvizálom a válaszokat. El tudom fogadni, ha valaki másképp gondolja. Felnőttek és munkahelyi közeg lesz a fejemben.

Tamás, lehet-e büntetéssel, vagy azzal való fenyegetéssel viselkedésváltozást elérni?

Igen. De én jobban szeretem a következmény kifejezést. Valószínűleg a várható következmények közre játszanak abban, hogy a többség nem pofozza le a vele egyet nem értőket, nem ül a volán mögé egy korsó sör után sem, bejár a céghez munkaidőben, és elvégzi a feladatait. Ehhez persze fontos előre tudni, hogy milyen viselkedés milyen következményt válthat ki.


Eléri-e a célját a büntetés kilátásba helyezése?

Ahogy az előző válaszomban is leírtam, gyakran eléri, de messze nem mindig. Például megissza a sört, és hátsó utakon vezet haza. Vagy úgy lóg a munkából, hogy azt a felettesei ne vegyék észre. Mondjuk amikor vezetői elvonuláson vannak, akkor be se szagol. Csal, trükközik, kozmetikázza a számokat, hogy ne vonják meg a célprémiumát. Daniel Pink Motiváció 3.0 könyvében olvastam egy kutatásról, amit óvodában végeztek. Egyes szülők késve érkeztek a gyerekekért délutánonként, ezért bevezették, hogy pénzbüntetést szabnak ki a késésekért. Ennek hatására fokozatosan nőtt, végül megduplázódott a későn érkezések mennyisége, mert gyakorlatilag megvásárolható kényelmi szolgáltatásként tekintettek rá a szülők. Szemben a korábbi helyzettel, amikor a többség lelkiismereti kérdésnek tekintette, hogy ne szívassa az óvónéniket.

Milyen hatást gyakorol a büntetés kiszabása az emberek motivációjára?

Ha nem kilátásba helyezésről hanem a konkrét büntetés kiszabásáról beszélünk, akkor kétféle reakciót válthat ki. A ritkább szerintem, hogy magába száll, elgondolkodik, és pálfordulás következik be a viselkedésében. Többnyire azonban nem ez történik, hanem totálisan motivációt veszt, lojalitása lenullázódik, személyes sértésnek veszi a büntetést, bosszút forral, kitalálja a sumákolással történő büntetéselkerülés módját, mások motivációját is elveszi a panaszkodásával, és az esetek nagy részében valaki mást vagy a körülményeket okolja a kapott büntetésért. És ráadásul gyakran igaza is van. Például ha olyanért kapott büntetést, amit mások is így csinálnak, vagy ha nem volt elegendő információ, iránymutatás, készség, tudás, szakértelem ahhoz, hogy megfelelően dolgozzon. Vagy nem kapott soha visszajelzést, most meg odavertek neki egy péklapáttal. Ezekben az esetekben bizony a vezető is igen sáros.

Lehet-e pozitív hatást elérni azzal, hogy valakinek az orrára koppintunk?

Nagy ritkán előfordulhat. Ha folyamatos a kommunikáció és a visszajelzés a vezető részéről, ha rendszeresen átbeszélik a problémákat, akkor nincs szükség beleverni senkinek az orrát semmilyen fekáliába. De persze létezik olyan, hogy az illető nem ért semmiből, csak a durvaságból. Például így szocializálódott. De aláhúzom, ez a ritka kivétel, ha a vezető az elejétől fogva következetesen és szakszerűen végzi a munkáját a csapatával. És igen, az is szükségessé válhat, hogy egy-egy embertől elköszönjünk, ha semmiből nem ért, és a viselkedése károsan hat a csapatmorálra és teljesítményre.

Lehet-e büntetéssel motiválni?

Szerintem nem. Én még olyat nem láttam (kivéve talán egy százaléknyi esetet, ahol valaki tényleg magába nézett és 180 fokos fordulatot vett egy odacsapás hatására), hogy az emberek a büntetés következtében lelkesebbek, szenvedélyesebbek, motiváltabbak, munkájukra igényesebbek lettek volna. A büntetés kilátásba helyezésével a kereteket lehet kisebb-nagyobb hatásfokkal betartatni.

Egyáltalán, milyen opciók vannak a munkahelyen a büntetésre?

Túl sok opció nincs. Lehet valamilyen mozgóbért/prémiumot megvonni, amennyiben az jogszerű az adott szervezetben. Adhatunk hivatalos szóbeli figyelmeztetést, és írásbelit is. Ezek szerintem csak az utat építik a későbbi jogszerű felmondáshoz, ami pedig tulajdonképpen legerősebb büntetés, amit kiszabhatunk munkahelyi közegben. Más kérdés, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben sokan megvonják a vállukat és átsétálnak a szomszédba.

Mit tehetünk büntetés vagy azzal való fenyegetés helyett/előtt?

Az első és legfontosabb az elvárásmenedzsment. Előre, és ha szükségesnek bizonyul, akkor újra és újra tisztázni kell a szabályokat, kereteket. Ha valaki nem tartja be a megállapodásokat vagy a kereteket, akkor azonnal visszajelzést kell neki adni. Emellett meg kell hallgatni a másik felet, mert ki tudja, mi van az eltérés hátterében. Könnyen elképzelhető, hogy indokolt a dolog. Ezt az azonnali megbeszélést bizony sokan elfelejtik vagy nincs kedvük belemenni a konfliktusba, aztán pedig amikor tele van az illetővel a hócipőjük, akkor kezdenek el kaszabolni. Az első visszajelzés után a teljesülést nyomon kell követni, és szükség szerint újabb visszajelzéseket adni. Ha az látszik, hogy az illetőnek továbbra sem áll szándékában változtatni, akkor már igenis meg kell említeni a lehetséges következményeket, és adott esetben végig is menni a hivatalos úton. De azt ne gondoljuk, hogy ez motiválás, és azt sem hiszem, hogy valaha is jól teljesítő lesz abból, aki az ötödik visszajelzésből sem ért.

1 megjegyzés:

  1. Szerintem egy nézőpont kimaradt. Milyen hatással van a büntetés a többi emberre? Vagy máshogy megfogalmazva, milyen hatással van a büntetés elmaradása a többi emberre?

    VálaszTörlés