Itt a tavasz, kezdd el a vetést!

Vincent Van Gogh: Magvető

Az utóbbi időben lépten-nyomon belebotlok a magvetés metaforájába. Egyrészt én is vetőgépnek érzem magam, mind a vezetéssel kapcsolatos személyes és írásbeli "igehirdetésben", mind abban az innovatív termékfejlesztési munkában, amit az utóbbi egy évben végeztünk. Mindkettőre jellemző, hogy a termőre fordulást nem tudom közvetlenül kontrollálni: az én feladatom a vetés és az alkalmankénti gondozás.

A héten együtt bicikliztünk egy cimborával, aki a közelmúltban kezdte el vállalkozói tevékenységét felépíteni. Neki is épp a vetés metaforáját említettem, amikor a következő hónapok tennivalóiról társalogtunk. A célokba vetett hit, az intenzív cselekvés, valamint az eredmények türelmes kivárása szükséges a sikerhez.

Múlt pénteken barátaink borkóstolóra hívtak bennünket, ahol Maurer Oszkár délvidéki borász személyesen mutatta be borait. Annyi bölcsesség hangzott el néhány óra leforgása alatt, hogy nagyjából ötpercenként éreztem hiányát egy olyan "szóbeli szövegkiemelőnek", amivel vissza lehetne menni a beszédben és rikító zölddel kijelölni a tanulságos mondatokat. Sajnos nem volt ilyenem, ezért nem tudom a bejegyzést ezeknek a gondolatoknak szentelni. A magvető képe, valamint az eredmények cselekvő, de türelmes kivárásának szükségessége viszont itt is felmerült.

Népsport lett a panaszkodás, a sorsunkkal való elégedetlenkedés, valamint a körülmények kárhoztatása a boldogulásunk hiányáért. Öröm látni azonban, hogy számos honfitársunk felvállalja a vezető szerepet akár saját élete irányításában, akár egy ügy vagy egy üzleti elképzelés megvalósításában. Fáradhatatlanul veti a magokat, elfogadja, hogy évről évre eltérő mennyiségű és minőségű termést tud betakarítani, de tanul a tapasztalatokból, konzultál másokkal, és tudatos fejlesztő munkával halad előre.

Itt a tavasz! Te milyen magokat kezdesz el vetni?