2013. december 2., hétfő

Neked is le kell zuhannod egy repülővel, hogy megtanuld, mi fontos igazán?

Foto: syracuse.com
Az elmúlt hónapokban két cikket is írtam ebben a témában, az egyiket szeptemberben, a másikat novemberben. Az utóbbi bejegyzéshez írt hozzászólásában hívta fel a figyelmem Móricz Emese Ric Elias rövid kis TED beszédére, ami nagyjából ugyanazt a kérdést járja körül egy brutális személyes élmény alapján.

Elias az első sorban ült azon a repülőgépen, ami 2009 januárjában kényszerleszállást hajtott végre New Yorkban a Hudson folyón. A gép rémes hangokat hallatott, erre a pilóta a folyó felé irányította, kikapcsolta a hajtóműveket, majd kiadta az utasítást: "becsapódásra felkészülni".

Három területen idézett elő változást a légi balesetet túlélő előadó életében ez a tapasztalat:


  • Eldöntötte, hogy többé nem halogat semmit. Bármikor hozhatja úgy az élet, hogy egyik pillanatról a másikra minden megváltozik, vagy az egész befejeződik. Amit szeretne elvégezni, annak neki is fog.
  • Megváltoztatta a számára fontos kapcsolatait, kiirtotta belőlük a negatív energiákat.
  • Legfontosabb célja az lett, hogy jó apa legyen.

Izgalmas kérdés, hogy tudunk-e más tapasztalatából tanulni, vagy személyesen kell lefejelnünk a betonfalat és megélnünk a kapcsolódó érzelmi történést. Nyílván azért mesélik el az emberek a hasonló történeteiket, hogy másoknak ne a saját kárukon kelljen mindent megtanulniuk. Az a gyanúm, hogy kevesen vannak olyan okosak, hogy képesek saját élmény nélkül elindítani és megszilárdítani valamilyen gyökeres változást az életükben. 

Íme a videó, megér öt percet:


2 megjegyzés:

  1. Erős Jánosról (bankár, több nagy bank vezére) és az ő sajátos humoráról mesélte egykori közeli kollégája:
    "Épp meséltem Jánosnak, hogy a súlyos autóbalesetünket követően, amelyet szerencsésen megúsztunk, én is átértékeltem az életemet, végiggondoltam, mi fontos, mi nem...
    Erre ő mély együttérzéssel a szemében: - Ugye, hogy csak a pénz?!" :)))

    VálaszTörlés
  2. Szerintem nem véletlenül történnek bizonyos emberekkel bizonyos események, amik alapján ŐK átértékelik a SAJÁT életüket. Nem egyforma úton járunk, és azon az úton is különböző szakaszon járunk. Szerintem mindenki kap figyelmeztetéseket, iránymutatást "odafentről", az lenne az ideális, ha ezeket meg tudnánk látni, érteni, mert ezek nekünk szólnak. Én úgy látom, hogy amikor valaki súlyosan megbetegszik vagy balesetet szenved, az az ember korábban már kapott apróbb figyelmeztetéseket a testétől, vagy kívülről, csak nem tulajdonított neki jelentőséget...

    VálaszTörlés