2013. november 25., hétfő

Hé dinoszauruszok! Nyitni kell, mielőtt kihaltok!

Don Tapscott rettentő izgalmas előadást tartott a TED-en tavaly, Four Principles of the Open World címmel. A 21. század intézményeire és szervezeteire három oldalról is érkezik nyomás abba az irányba, hogy nyitottabbá váljanak. Ismerjük a technológiai forradalmat és az ebből következő változásokat az emberek közötti kommunikációban. Tudatában vagyunk annak, hogy az Y és Z generációk olyan természetességgel élnek az új média és eszközök által kínált információszerzési lehetőségekkel, mint ahogy mi régebbi motorosok nyitogatjuk a hűtőt, ha hideg sörre vágyunk. Az évek óta tartó gazdasági megtorpanás pedig egyfajta "burning platform", ahol a helyben maradás költségei magasabbak, mint az elmozdulásé. Az előző évszázad gondolkodása, üzleti működési koncepciói idejétmúlttá váltak. A titkolózó, fukarkodó, a nyereségesség és a növekedés költségeit mással megfizettető, az információ hatalmával visszaélő üzletelés egyre kevésbé tartható fenn.


A megújuló, nyitottabb világnak négy fontos alapelvét ismerteti az előadó, számos példával (érdemes megnézni a videót):

1. Együttműködés (collaboration)

Tapscott szomszédja egy volt bankár, jelenleg aranybánya tulajdonos. Évekig kínlódtak geológusaikkal, de nem sikerült pontosan beazonosítani, hogy hol érdemes kitermelést végezni. A kutatási adatokat rendelkezésre bocsátva nemzetközi pályázatot írt ki félmillió dolláros díjazással arra, hogy miképp lehetne hatékonyan döntést hozni a kitermelésről. Végül egy informatikai cég nyert, aki egy számítógépes 3D modellező program segítségével oldotta meg a feladatot. A szomszédban azóta nagy a jólét.

Számos példa van már rá a világban, hogy nem csak közösségi médiáról, hanem közösségi termelésről is beszélhetünk. Pár éve tanulmányoztuk a vállalati új média használatot. Egyes cégek, pl. az IBM, már évekkel ezelőtt megnyitották szakmai közösségeiket az érdeklődők felé, hogy az új termékek fejlesztésébe hamarabb bekapcsolódjanak a felhasználók vagy más szakmabeliek. Az informatika területén igen elterjedt lett mostanra, hogy az információféltés helyett az együttműködés került a középpontba.

2. Átláthatóság (transparency)

Mivel pillanatok alatt hozzá lehet férni információkhoz, összehasonlító adatokhoz, a szervezetek egyre kevésbé tudnak visszaélni az információs aszimmetriával. Sőt, a vevők perceken belül képesek egymással is egyeztetni a közösségi felületeken. Az intézmények tehát egyre inkább meztelenekké válnak, az előadó szerint pedig így a "fittség már nem opcionális". Az értékeknek megfelelő, tisztességes működés pedig a bizalomépítéshez elengedhetetlen. "A napfény a legjobb fertőtlenítő." - tette hozzá.

Vicces példával találkoztam a napokban. A Zsolnay Céh pályázatot írt ki logótervezésre, 32 ezer Ft-os munkadíjjal(!). Egy fiatal tervező felháborodott, hogy ennyire megalázó díjat kínáltak egy ilyen patinás márkanévhez kapcsolódóan, ezért egy facebook csoportot hoztak létre, ahol kollégáikat arra kérték, hogy 20 perc alatt tákoljanak logót a pályáztatónak. Tucatszámra jöttek az igen tréfás pályamunkák, nem győztem a hasamat fogni a nevetéstől. Aztán jött persze a cég képviselője morogni, magyarázkodni, jogi dumával fenyegetőzni, hogy alakítsák zárt csoporttá a kezdeményezést. Mára zárttá tették a csoportot, ennek ellenére lett vagy 1100 tagja pár nap alatt. De jól látszik, hogy pillanatok alatt le kellet tolni a gatyáját a szervezetnek. Az inkorrekt, másokon nyerészkedni kívánó eljárás rögtön közröhej tárgyává tette őket.

3. Megosztás (sharing)

Az előző évszázad a szellemi termék védelmétől visszhangzott. Ha nem sikerült eltitkolni, mások viszont eredményesen ellopták az ötleteket vagy elfelejtettek jogdíjat fizetni, jöhetett a perlekedés. Ennek a rendszernek egy látványos bukása volt a hanglemezipar vesszőfutása. Ma meg már ott tartunk, hogy a termékeiket évtizedes ciklusidővel kifejlesztő gyógyszeriparban is előkerült a kutatási részeredmények idő előtti megosztása, hogy együttműködésben hatékonyabb legyen az előrehaladás. Egyébként bármilyen tudásintenzív iparágra igaz, hogy az információ megléte vagy hiánya sokkal kevésbé meghatározó a sikerességhez, mint korábban. Az információ hozzáférhető, sok esetben ráadásul alacsony költség mellett vagy ingyen. A kutya ott van elásva, hogy mit kezdenek vele, miképpen valósítják meg az ötleteket.

4. Felhatalmazás (empowerment)

A kevés kézben koncentrált tudás és hatalom felett eljár az idő. Az előadó az arab tavaszt hasonlította korábbi forradalmakhoz, ahol egy-egy vezető irányította a felkelést, majd a hatalmi vákuumban élt a lehetőséggel. A közösségi média használatával az egyén kezébe került számos cselekvési lehetőség, amit el se képzelhettünk régebben. Példát hoz arra, miként használták a mobiltelefont kvázi fegyverként, orvlövészek fészkének beazonosítására a fiatalok, vagy hogyan váltották ki kockázatosabb hivatalos mentőszolgálatot a sebesültek ellátására Twitter és magángépkocsik segítségével. Szerencsére ezek a példák tőlünk távol állnak, de látható, hogy ha sokan gondolkodnak, olyan kreatív eredmények születhetnek, amit a szűk vezetői elit fejében meg se fordulnának.

Tapscott befejezésül arról szólt, hogy a feudális társadalomban az egyén nem sok fejlődést érzékelt, nagyon korlátozottan jutott információkhoz. A könyvnyomtatás jelentette a kaput az ipari kor felé, mert az információk szélesebb körben tudtak terjedni, a feltalálók pedig egymás eredményeire is tudtak építeni. Az internetről hasonló lépcsőként gondolkodik: segítségével eljuthatunk a hálózatba kapcsolt intelligencia korába. Ehhez viszont a nyitottságot muszáj egyre szélesebb körben gyakorolni, szakítva a múlt lejárt szavatosságú beidegződéseivel.


Azt már csak én teszem hozzá, hogy egy szervezet magától nem nyílik meg, csak akkor, ha vezetői magukévá teszik ezeket a gondolatokat és megmozdulnak. Megint álmodozok? Lehet, de a világ erre tart.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése